Magyar Katolikus Lexikon > A > Andrásfalva


Andrásfalva (Bukovina): búcsújáró hely. - Szt Péter és Pál tiszt. szentelt tp-ának búcsúja az ort. rumén környezetben élő magyar katolikusság egyik közös ünnepe. Ez nyitotta meg a bukovinai m. falvak: →Istensegíts, →Fogadjisten, →Hadikfalva, →Józseffalva és ~ búcsúinak sorát. A falvakból az ~i búcsúra gyalogos búcsús menet érkezett, mert úgy tartották, hogy gyalog érdemes búcsút járni. Az istensegítsiek pl. indulás előtt otthon gyóntak és áldoztak, s a reggeli mise után indult el a →keresztalja. A keresztet ffi vitte. Átkelve a Szucsáva folyón, a Satul Mare község határában lévő keresztnél és →Öpüskútnál tartott pihenő után folytatták útjukat ~ra, ahol harangszó és a tp-ból kiinduló keresztalja fogadta őket. A keresztek összeérintésével üdvözölték egymást. Radóc (Radauti) városából kisebb ném. csop. is érkezett, s rum. búcsúsok is. A nagymisét körmenet, →kikerülés követte. Nagy számban jelentek meg a búcsún koldusok is, főként cigányok és rumének. - A búcsú napján a házaknál vendégséget tartottak; húsleves, galuska, töltött káposzta, estruzsli, sütemény volt az ünnepi étrend. A fiatalság szabadtéri táncot rendezett. - A keresztalja a délutáni vecsernye után a tp-kertből indult haza. A távozókat az ~i tp. harangjának szava s a helybeli keresztalja kísérte. A bál másnap is folytatódott. A kirakodó árusoktól mézeskalácsot, bicskát, dorombot, szájhúzó harmonikát, füttyentőt vettek. Utoljára, a búcsú harmadnapján a józseffalviak mentek el. B.G.

Lőrincz Imre: A bukovina búcsújárás helyei és szokásai. Kz. 1985.