Alber Nepomuk János József Piar (Magyaróvár, Moson vm., 1753. júl. 7.–Pest, 1830. jún. 21.): biblikus, egyetemi tanár. – Német kézműves család fia, iskoláit szülővárosában a piaristáknál végezte. 1769. X. 15: lépett a r-be. A noviciátus után 1771–76 teol-t, főleg biblikus tanulmányokat végzett. 1776. X. 15: szentelték pappá, gimn. tanár Pesten. 1783: a rend nyitrai föisk-ján a szentírástud. és a keleti nyelvek tanára. 1784: a pesti egy-en teol. dr. 1784–91: gimn. tanár Veszprémben, Szegeden, Nyitrán és Pesten, miután II. József a nyitrai föisk-t felszámolta. Ennek visszaállitása után 1791: újra Nyitrán tanár, de a biblikum mellett az egyhtört-et is tanította. Előadásait tankönyvként 12 kötetben jelentette meg, javítva még 1817 és 1827: is kiadta. Igyekezett kora racionalista, felvilágosult egyhtört-írását apologetikus módon ellensúlyozni. – Már mint jeles biblikust és egyhtörténészt Kollonich László kalocsai érsek 1794: liceumának és szemináriumának biblikus tanárává nevezte ki. ~ ekkor a racionalista, prot. bibliakritika ellensúlyozására nagy publikációsorozatba kezdett, amelyhez felhívásával megnyerte a m. papság széleskörü támogatását is. 1800–04: 16 kötetben jelentette meg biblikus főművét, az Interpretatio Sacrae Scripturae-t. – Kollonich érs-nek köszönhetően 1805. IX. 3: a Pesti Egyetem Teológiai Karán az ószövetség, a hermeneutika és a héber nyelv tanára lett, hivatalát nyugdijazásáig, 1830. II. 28-ig ellátta. – Előadásaiban, jegyzeteiben, könyveiben mindvégig a racionalista bibliakritika cáfolója maradt. A pesti Kar többsége viszont, elsösorban az újszövetség tanára, →Tumpacher József a bécsi egyetem közben indexre tett és inkriminált biblikusának, Johann Jahn OPraem-nek (1750–1816) felfogását vallotta főként az isteni sugalmazást, a deuterokanonikus könyvek tekintélyét, a biblikus nyelvhasználatot (usus loquendi) és a hit irányelvét (→analogia fidei) illetően. ~ és Tumpacher között 16 évig tartó vita fejlődött ki, amely mind a Kart, az Egyetemet, a Pesti Helytartótanácsot, a püspöki Kart, a bécsi Magyar Kancelláriát és a piarista Rendtartományt szenvedélyesen foglalkoztatta. A vitával a nemzetközi sajtó is foglalkozott, sőt a tervbevett 1822-i nemzeti zsinat is felvette elintézendő kérdései közé. A vitának lényegében 19ó820: Tumpacher halála vetett véget, jóllehet a Püspöki Kar már 1814-ben, I. Ferenc kir. pedig 1815: megtiltotta Jahn kézikönyvének (Introductio in libros sacros Veteris Foederis, 1–2 köt., Bécs, 1793–1802) használatát, azaz közvetve inkriminálta Tumpacher téziseit is. ~ felfogásának az I. Vatikáni Zsinat (De fide catholica, de inspiratione) és XIII. Leó pápa (Providentissimus Deus 1893) is igazat adott. ~ tankönyveit sokáig használták a litván, lengyel, galiciai, francia és svájci szemináriumokban. – M.: Cogitationes philosophicae de immediato corporum contactu, theoriam Josephi Rogerii Borchovichi respicientes. Bécs, 1783. – Institutiones ecclesiasticae in quibus a nato Christo ad annum 1790 res religionis etc. proponuntur et controversiae historicae critice pertractantur. 1–4 köt., Kalocsa 1793. (2. bőv.kiad. 1–5. köt. Buda, 1825.) – Interpretatio Sacrae Scripturae per omnes Veteris ac Novi Testamenti libros. 1–17 köt. Pest., 1800–05. ( 2. kiad. 1817., 3. kiad. 1827.) – Institutiones linguae hebraicae. Bécs., 1807. – Institutiones Hermeneuticae Scripturae Sacrae Veteris Testamenti. 1–3 köt. Pest., 1807. ( 2. kiad. 1817.) – Institutiones Hermeneuticae Scripturae Sacrae Novi Testamenti. 1–3 köt. Pest, 1818. (2. kiad. 1830.) – Dissertationes in selecta argumenta Historiae Ecclesiasticae. 1–2. köt. Pest, 1820. –Institutiones Historiae Ecclesiasticae. 1–5. köt., Eger 1825. – Epitome institutionum Historiae Ecclesiasticae. Eger, 1826. A. G.

Tudományos Gyüjtemény.1830. XII. 126. – Vereinigte Ofner Pester Zeitung. 1830. VI. 27. Nr. 51:841. – Wurzbach I:10. – Szinnyei I:104. – Pallas I:304. – KL I:32. – Hermann–Artner 1938. – Balanyi 1942:33. – Stimuli. Festschrift für Ernst Dassmann. Jahrbuch fürAntike und Christentum. Ergänzungsband 23. Münster, 1996:595 (Adriányi Gábor: Ein Exegetenstreit an der Theologischen Fakultät der Universität zu Budapest 1806–1820.) – Koltai 1998:35. – Vigilia 2006/1:7. (Adriányi Gábor: Az egzegéták vitája a pesti egyetemen 1806–1820.)