🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Adam
következő 🡲

Adam, Karl (Pursruek, 1876. okt. 22.-Tübingen, 1966. ápr. 1.): pap, egyetemi tanár. - Regensburgban és Münchenben tanult, 1904: drált, majd tanított és lpászt. volt. 1917: az erkölcsteol. prof-a lett Strassburgban. 1919-től nyugdíjazásáig Tübingában a dogmatika prof-a. - Egyhtanában a tübingai egy. neves teol-ait, főleg J. A. Möhlert követte; részben a II. Vat. Zsin. egyhtanát készítette elő. Első műveiben a dogmafejlődést tanulmányozta az egyhatyáknál, később a hit és a teol. viszonyát vizsgálva közeledett R. →Otto fenomenológiai módszeréhez; az Isten megismerése kérdésében M. →Scheler perszonalizmusát kamatoztatta. A tübingai isk. hagyományához híven visszahajolt az egyhatyákhoz, főleg Ágoston egyhtanához, aki viszont Szt Pál nyomán az Egyház = Krisztus Teste tant fejti ki. Akkoriban ez forradalmi újítás volt. Szakított a trienti zsin. utáni skolasztikus módszerrel, életközelbe hozta a teol-t, közérthető nyelven írt. Egyesek szemére vetették pontatlanságát. A Hochland c. folyóirat lapjain együtt dolgozott R. →Guardinivel, P. Lipperttel és E. Przywarával. A modern apologetika módszerét követte. Összegyűjtött krisztológiai előadásait kiadta. Az egyhatyák és a liturgia nyomán hangsúlyozta Krisztus emberségét, szembefordulva így a modern lelkiségben (a sz. első felében) jelentkező monofizita tendenciákkal. - Fm: Der Kirchenbegriff Tertullians. 1907. - Die kirchliche Sündenvergebung nach hl. Augustin. 1917. - Das Wesen des Katholizismus. 1924. (m-ul: A katolicizmus lényege. Ford. Vécsey Gábor. Bp., 1936) - Jesus Christus. 1933. - Der Christus unseres Glaubens. 1954. Sz.F.

Vanzan-Schultz 1978:165.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.