🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > A és Ω
következő 🡲

A és Ω, alfa és omega: a görög ábécé első és utolsó betűje, az első és az utolsó, a kezdet és a vég szimbóluma. - A Jelenések kv-ében az →Atyaisten (1,8; 21,6), ill. Krisztus (1,12-18, 2,8; 2,13). Az óker. műv-ben és föliratokon elsősorban Krisztus jelképe, szerepel a →Krisztus-monogrammal, a →hallal v. a kereszttel is. Ritkábban látható Krisztus alakja v. egy Őt szimbolizáló alak mellett. Milánóban a →katechumenek megjelölésére szolgált. A niceai zsin. után az →arianizmus elleni tiltakozás jele volt. A 8. sz-tól mindig Krisztus képéhez kötődik, sokszor egy felütött kv. lapjain. A kk. után jelentőségét vesztette, a modern egyhműv. ismét fölfedezte. **

Forstner 1977:34. - Sachs 1980:26. - KML 1986:16. - BL:44.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.