állatszimbolika: állatok jelképes ábrázolása. - A korai kerség meg volt győződve arról, hogy a természet egy okulásunkra írt könyv, melynek szavai a különböző teremtmények és a Szentírásból igyekeztek megállapítani mindennek jelképes jelentését. - 1. A Szentírás, az egyhatyák művei, a →Physiologus s a késő antik és kk. →enciklopédiák adtak alapot ahhoz, hogy az állatábrázolások a ker. műv-ben jelképes értelmet nyerjenek. Az ábrázolt állatok (melyeknek nagy része a fantázia szülötte), és az ábrázolás módja a román és gótikus épületszobrászatban azonban arra figyelmeztet, hogy óvatosnak kell lenni az állatképek megfejtésével. Nem mindig indokolt ui. jelképes tartalom után nyomozni, alkalmanként a díszítés v. az állat megörökítésével kézzelfoghatóan elénk varázsolt term. szeretete is kielégítő magyarázat lehet. Fokozza a nehézséget, hogy az állatok jelentős része egymással ellentétes értelemben is előfordul: az oroszlán lehet Krisztus jelképe (Ter 49,9), de ördögé is (1Pt 5,8). A fantázialények (pl. griff, sárkány) az ~ban éppúgy valóságosnak számítanak, mint a többiek. Az oszlopfőkön egymással viaskodó állatok az erények és bűnök naponta mindnyájunkban megismétlődő harcát szemléltetik, de a román oszlopfők és timpanonok állatkompozícióinak szimmetriája pl. a puszta dekorációt szolgálja. Az állati testek egymásbafonódását vesszőcsomóvá v. csomós oszloppá egyszerűsíthetik. Az állatok naturalista ábrázolásának értékelésénél, főként a 13. sz: tekintettel kell lenni az alkotó örömére, mellyel a való világot ábrázolta és természetismeretéről tanúskodik. A világ ábrázolt képe azonban az egyhtanítók szemlélete szerint alkalmas az üdvtört. láthatóvá tételére. - Az ~ok katalógusának készítésénél nem szabad megfeledkezni a már említett kettős, ellentétes jelentésekről (→ambivalencia). - 2. Az óker. műv. a) Istenre, ill. Krisztusra vonatkozó állatszimbólumai: bárány, főnix, galamb, hal, oroszlán, páva, szarvas. A kk. jelentősen megnövelte az állatok és jelentésük számát. - b) Krisztus-szimbólumok: bárány, bika, delfin, főnix, griff, hal, hidra, kígyó, kos, oroszlán, pelikán, sas, sáska, szarvas, egyszarvú. - c) A Mária-~t a →Defensorium határozta meg, mely minden term-ből vett Krisztus- és erényjelképet bevont a Mária-szimbolika és tipológia körébe. - d) Erényjelképek és attributumok: bika (türelem, állhatatosság), daru (éberség), egyszarvú (szüzesség), elefánt (tisztaság), fecske (remény), főnix (remény, tisztaság), galamb (alázat, egyetértés, remény, tisztaság, szelídség), hattyú (tisztaság), hermelin (fizikai tisztaság), hód (tisztaság), kakas (éberség), kígyó (okosság), kutya (hűség), méh (ékesszólás, szorgalom, szüzesség), oroszlán (állhatatosság, mértéktartás, erősség, bátorság), pelikán (áldozatkészség, szeretet), sas (igazságosság), strucc (igazságosság), szalamandra (tisztaság), szarvas (önmegtartoztatás), teve (irgalmasság, engedelmesség, mértéktartás), tyúk (állhatatosság). - e) Víciumszimbólumok és attributumok: bagoly (hitetlenség), bakkecske (tisztátalanság), béka (fösvénység, eretnekség, gőg, bujaság), csiga (lustaság), disznó (tisztátalanság, mértéktelenség), kos, egyszarvú (fösvénység), farkas (eretnekség, mértéktelenség), fogoly (hazugság), hiéna (fösvénység, zsidók állhatatlansága), holló (fösvénység, mértéktelenség), ibisz (Krisztus tanításának megvetése): kakas (tisztátalanság), kutya (irigység, düh), légy (bűn), ló (büszkeség, gőg, eretnekség, tisztátalanság), macska (hamisság), majom (fösvénység, állhatatlanság), medve (tisztátalanság, düh), nyúl (gyönyör), párduc (vágyakozás, sóvárgás), páva (büszkeség, gőg), pók (fösvénység), pókháló (emberi gyengeség), rigó (kísértés), róka (igazságtalanság), sas (büszkeség, mértéktelenség), skorpió (árulás), sólyom (világi élet, mohóság), strucc (állhatatlanság), sün (fösvénység), szarka (fösvénység, pazarlás), teknős (jóra való restség, eretnekség), vakond (fösvénység). - f) Ördög- és démon-szimbólumok: áspis, bakkecske, baziliszkusz, béka, cethal, denevér, egér, farkas, griff, holló, kaméleon, kecske, kentaur, kígyó, kiméra, krokodil, kutya, leopárd, macska, majom, medve, oroszlán, pók, rigó, róka, sárkány, skorpió, sün, szamár, szfinx, szirének, szörnyetegek, vadkan, varangy. **

Michel, P.: Tiere als Symbol und Ornament. Wiesbaden, 1979. - Sachs 1980:336.