🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Áser
következő 🡲

Áser (héb. 'boldognak lenni'): a tizenkét pátriárka egyike. – Jákob és Lea, ill. Lea szolgálójának, Szilpának a fia (Ter 30,13). Leszármazottai: 46,17; Szám 26,44–47; 1Krón 7,30–40; jellemzésük a Jákob-, ill. Mózes-áldásban: Ter 49,20; MTörv 33,24. Számuk 41.500 (Szám 1,40); 53 400 (26,44–47), ill. 26.000 férfi (1Krón 7,40). – Az Igéret földjének elfoglalásakor Galileában a hegyvidék Ny-i része és a tenger melléke jutott nekik (Józs 19,24–31). – ~ törzse a maga területén meglehetősen önálló életet élt (Bír 5,17). Salamon idejében egy területet alkotott Bealottal (1Kir 4,16). A törzsből némelyek részt vettek a Hiszkija által rendezett pászka-ünnepen (2Krón 30,11). R.É.

BL:100.