Magyar Katolikus Lexikon > Ü > ügylegitimáció


ügylegitimáció: jogalap arra, hogy egy konkrét személy egy konkrét perben pereskedő fél lehessen. – Ilyen a →kereset és a →kifogás. Mivel a hívők az őket megillető jogokat egyh. fórumon törvényesen igényelhetik és védelmezhetik is (221.k. 1.§), az 1491.k. általánosságban kimondja, hogy – hacsak más kifejezett rendelkezés nincs (pl. 1062.k. 2.§) – minden (alanyi) jogot kereset véd, és kifogás is. Vagyis jogainak érvényesítésére ki-ki bírósághoz fordulhat, de ha jogait perben támadják, ezeket védheti is. Sz.SZ.A.

Erdő 1991:571.

ügyvéd (lat. advocatus): 1. A polgári életben jogi képviselő büntető, polgári, munkajogi, közigazgatási és jogi ügyekben. – Feladata az ügyfeleknek jogi tanácsadás és felvilágosítás nyújtása, az ellenérdekű felek jogvitáinak megegyezéssel való elintézésének segítése, beadványok, szerződések és egyéb okiratok elkészítése, valamint azok érvényesítése a hivatalos fórumokon (pl. cégbíróság, földhivatal). – Ezeken túl az ~ elláthatja a következő tevékenységeket is: a) adótanácsadás, b) társadalombiztosítási tanácsadás, c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, d) ingatlanközvetítés, e) szabadalmi ügyvivői tevékenység, f) olyan tevékenység, amelyre - helyi  önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza, g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység, h) a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, i) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, j) külön törvényben meghatározott lobbitevékenység, k) cég székhelyének biztosítása (székhely szolgáltatás). – Ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki jogi egyetemi végzettséggel, jogi szakvizsgával rendelkezik és az ügyvédi kamara tagja. Tekintettel arra, hogy a jogi tevékenységek nagy része nyilvánosság előtt zajlik, meghatározó jelentőségű a külső megjelenés, s a jó fellépés. – Az ~ munkájában az érzékszervi funkciók közül a látásnak és a hallásnak fokozott jelentősége van. A differenciált látás, ill. hallás azért lényeges, mert néha csak a metakommunikáció alapján derül ki számára, hogy mennyire bízhat meg ügyfelében. – Az ~  tevékenysége a kommunikációra épül. A védőbeszéd megtartása vagy a szerződések pontos elkészítése egyaránt fejlett nyelvi kifejezőkészséget, beszédkészséget kíván meg. A beszédkészség zavara kizáró ok az ~i pályán. Ezen a munkaterületen a legfőbb ártalom a sok beszéd, ami egészséges, fokozottan teherbíró hangszálakat követel meg. – Az ~i munka több terepen folyik, a jogi pályák közül ez igényli a legnagyobb mozgékonyságot. A manuális készségekre a számítógép, ill. az írógép használata során van szükség. – A pszichés funkciók közül a jó figyelemösszpontosítási képességet kell kiemelni, amelyre a jogi képviselet ellátása vagy az okiratok elkészítése során feltétlenül szükség van. Az ~  felületessége vagy tévedése súlyos következményekkel vagy anyagi veszteségekkel járhat.

Munkahelyi ártalma a szakmának a pszichés túlterhelés, ezért érzelmileg labilis, túlérzékeny, depresszióra hajlamos emberek nem alkalmasak ügyvédnek. Az ~ tevékenységének eredményessége nagymértékben múlik a kapcsolatépítési és együttműködési készségén. – 2. Az egyházi életben a szó szoros értelmében az a személy, aki más jelenlévő érdekében kérést, védelmet ad elő, tanácsával, munkájával az illetőt a perben segíti (de mint olyan, a felet nem képviseli). A gyakorlatban az ~nek (v. ~ei egyikének) a fél →képviselői megbízatást is szokott adni. Ilyenkor képviselő ~ről beszélünk. A →római kúria mellett működő ~ekről és a Sztszék ~eiről szóló rendelkezések a CIC-nek a képviselőkről és ~ekről szóló előírásai magyarázásához és alkalmazásához is példa értékűek. – 1. Alkalmazásuk. a. A felek szabadon alkalmazhatnak ~et, kivéve ha nem rendelkeznek →perbeli cselekvőképességgel, ilyenkor ui. ~et az bízhat meg, aki az illetőt egyébként képviseli (pl. gyám), v. a bíró rendelhet ki. A cselekvőképes fél ~ nélkül személyesen is perelhet, hacsak a bíró nem ítéli szükségesnek ~ közreműködését, v. a jog ezt külön elő nem írja (vö. 1481.k. 1.§). b. Kötelező külön előírás alapján: 1) büntető perekben a vádlottnak mindig kell, hogy legyen maga választotta v. a bírótól kirendelt ~je (1481.k. 2.§); 2) egyh. peres ügyekben, ha kiskorúakról v. a közérdeket érintő ügyről van szó, a házassági ügyek kivételével, ~et kell alkalmazni; ha a fél ilyennel nem rendelkezik, a bírónak hivatalból kell számára kirendelnie (1481.k. 3.§). – 2. Számuk. Egyszerre több ~et is lehet alkalmazni (1482.k. 3.§), de közülük képviselői megbízatása a fentiek szerint v. csupán egynek lehet, v. ha ez többnek is megvan, akkor közöttük is érvényesül a megelőzés (a képviselet tekintetében!). – 3. Feltételei: a. nagykorúság; b. jó hírnév; c. katolikus vallás, hacsak a mpp. meg nem engedi nem kat. személy alkalmazását; d. kánonjogi doktorátus v. jártasság; e. mpp. jóváhagyás (1483.k.); f. az erre jogosult személytől megbízás. Mindezek birtokában, mielőtt feladata ellátásához fogna, a bíróságnál letétbe kell helyeznie – az adott ügyre szóló – hiteles megbízását (1484.k. 1.§). – 4. Az ~i megbízatás elveszíthető azáltal, hogy aki alkalmazta, elbocsátja, v. a bíró határozatilag – akár hivatalból, akár a fél kérésére – súlyos okból visszaveti (1487.k.). Elbocsátás esetén az ~ megbízása akkor szűnik meg, amikor az elbocsátást vele közölték. Ha pedig a perfelvétel már megtörtént, az elbocsátás akkor lép hatályba, amikor arról az érintetten kívül a bírót és a másik felet is értesítették (1486.k. 1.§). – 5. ~i vétségek. A CIC kétféle ~i vétséget említ: a. tisztséggel való visszaélés (feladatának alapvető elárulását), melyet az követ el, aki a helyzetével járó lehetőségeket kötelességével ellentétes, elsősorban az általa képviselt személy érdekét sértő cselekvésre használja; b. tisztség szabálytalan ellátása, mely v. a saját mértéken felüli hasznot szolgálja, v. az ügy sikere érdekében a törv. kijátszásával az ügyet az illetékes bíróságtól előnyösebb döntés céljából máshová viszi. Ennek két fajtáját a CIC külön is tiltja: a per megvásárlását (emptio litis), melynek révén az ~ bizonyos összeg fejében a peres dolgot magáévá teszi; a túlzott jövedelem v. a vitatott dolog egy része kikötését az ~ számára egyezség formájában. Az ilyen egyezség egyébként nem csupán tilos, de érvénytelen is (1488.k. 1.§). Az ~i feladat szabálytalan ellátásának e 2 típusa, valamint az ügy említett átvitele az illetékes bíróságtól máshová, büntethető. A fakultatív büntetés lehet pénzbüntetés, az ~et büntetésből fel is lehet függeszteni hivatalából, visszaesése esetén pedig a bíróság élén álló pp. törölheti az ~ek jegyzékéből, azaz megvonhatja a jóváhagyást ~i tevékenységéhez (1488.k. 1.§). V. G. – Sz.SZ.A.

Erdő 1991:572.