Magyar Katolikus Lexikon > Ü > Üllő


Üllő, Jele (875 k.–907 k.): fejedelmi herceg, Árpád negyediknek született fia, a csatlakozott törzsek egy részének és rövid ideig a Nyék törzsnek vezetője.

Üllő, Pest m.: plébánia a váci egyhm. nagykátai esp. ker-ében. – 1252: terra Yllw, már pléb. Tp-át 1470 e. ismeretlen tit-ra szent. Lakói 1600 e. ref-ok lettek. A tp. 1653: romos volt. A pléb-t 1727: alapították újra. A falu 1742: a kápt. birtoka lett. A mai, Ker. Szt János-tp. 1752–57: épült, főok-ét 1754: Peski A. festette. Harangjait 1903: 76 cm átm. Thury János és fia, Ferenc, 1921: 93 és 40 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Org-ját (2/16 m/r) 1966: a FMKV építette. Kegyura 1880: a régi váci kápt. Anyanyelve 1880: m., ném. – Plébánosai:

1901: Kubinyi Endre, 1930: Szabó Jenő, 1943: Alexy Rezső, 1960: Kiss János, 1961: Szabó Ferenc, 1963: Korompay Tibor, 1968: Léber Lipót, 1999: Kovács Kornél. – Lakói 1785: 730 r.k., 3 g.kel., össz. 937; 1940: 5382 r.k., 29 g.k., 6 g.kel., 264 ev., 1521 ref., 62 izr., 13 egyéb vall., össz. 7277; 1983: 6400 r.k., össz. 9674; 2001: 5114 r.k., 120 g. k., 2101 ref., 203 ev., össz. 9825. – 1948: 12 tanerős r.k. ált. isk-jában 561 tanuló. – Kat. Sajtója: 2003: Laudate Dominum é. 4x Kovács Kornél–P.P.

Sándor kz. IV:410. – Patay 1982. – MKA 2000:408. – Tari 2000:153.