🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Ü > üllő
következő 🡲

üllő: csónak formájú, tőkére erősített acéltömb, amelyen a kovácsok az izzó vasat formálják. – Az erények közül a bátorság és az erő jelképe. Nikomédiai Szt Adorján Adorján (lábait ~n vasrudakkal törték össze), Ampelles (kovács volt ), Szt Eligius (ötvös volt) attributuma.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.