Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zsitvay


Zsitvay Tibor (Pozsony, Pozsony vm., 1884. nov. 10.–Alpnachdorf, Svájc, 1969. júl. 9.): ügyvéd, igazságügy-miniszter. – Apja Leó (1841–1915) kúriai tanácselnök. A bpi kir. kat. gimn. 1902: éretts. (a 6. és 7. oszt-ban a házikpna sekrestyése). 1902–06: a bpi Tud.egy. jogot tanult, 1904–06: az Egy-i Kör, az Ált. Egy-i Segítő Egyes., a Diákotthon Biz., a Bpi Egy-i Athletikai Club (BEAC), a Bpi Egy-i Turistaegylet ifj. eln. 1908. IV: drált; a M. Jogász Sport Egylet és a M. Nemz. Klub alapító tagja. 1908. XII 1: a Keresk. Min. s.fogalmazója, 1909. VI: ügyvédi vizsgát tett, 1907. X. 7– 1926. X. 20: a Bpi Ügyvédi Kamara tagja, gyakorló ügyvéd. 1909. IX. 15–1926. X. 20: a M. Államvasútak (MÁV) igazgatóság ügyésze. 1914. IX–1915: a pi Önkéntes Őrsereg egyik közp-i parancsnoka. 1919. VIII: a Ker. Nemz. Párt alapító és programját kidolgozó intézőbiz-i tagja. 1919. IX. 30.–1920: Kecskemét város kormánybiztos-főispánja. 1920–26: a MÁV ig.h. főügyésze. A Ker. Nemz. Pártból 1920: kilépve a Nagyatádi Szabó István vezette Ker. Kisgazda Földműv. és Polg. Párt listáján 1922. VI: Kecskemét város ngy. képviselője. 1924. III. 20.–1926. X. 19: a nemz.gyűl. II. aleln., ő vezette 1926: a frankhamisítás hátterének kivizsgálására rendelt parlamenti bizottságot. 1926. X. 19–1927. I. 28: eln. 1926. XII: Rétságon ogy. képviselővé választották. 1927. I. 31.–1929. II. 5: az ogy. képviselőházának eln. 1928: megszervezte és vezette az ogy. tagjainak a Manrézában tartott évenkénti lelkigyakorlatát; rendeztette az ogy. alkalmazottainak helyzetét. A főparancsnoksága alatt álló ogy-i őrségnek új egyenruhát csináltatott, azt a koronaőrséggel és a testőrséggel egyenrangúvá tette. 1929. I. 15: megnyitotta az Országgyűlési Múz-ot (1949: fölszámolták). – 1929. II. 4–1932. I. 1: igazságügymin. 1930. II. 1: a kormányzó országlása 10. évf-jára közkegyelmet eszközölt ki az 1918–19: oktobrista és komm. vétkeseinek. A IX. 12: biatorbágyi bombamerénylet után IX. 19: elrendelte a rögtönbíráskodás kiterjesztését, következményeként Fürst Sándor és Sallai Imre moszkovita ügynököket kivégzték. 1931 és 1935: Kecskemét ogy. képviselője. 1932. II. 13.–1945. VI. 21: (letartóztatásáig) gyakorló ügyvéd; a Vegyészeti Gyárosok Orsz. Szöv. jogtanácsosa. 1935/44: a bpi that. biz. örökös tagja is. – 1938: kilépett a kormánypártból, ellenezte a zsidótörvényt, 1939: a Sztkereszt Egylet Intézőbiz. tagja. A nácik elől 1944. III. 18: Visegrádra menekült, ahol a csendőrök értesítették ha elfogására készültek. X. közepén visszatért Bpre, rokonánál (VIII. Bangha Béla u. 14.) rejtőzött. 1945. VI. 21: a Népügyészég letartóztatta, 1946. VI. 1: „háborús és népellenes bűntett” miatt 2 év és 6 havi fegyházra ítélték de gyomorfekélyére tekintettel szabadlábra helyezték. A kispesti jezsuiták rejtegették 1 é., majd Visegrádon húzta meg magát. 1948. V. közepén Jáknál Ausztriába szökött, V. 15: Leobenben (Stájero.) ismerőseinél kapott menedéket, ahol (Prof. Karl Galamb) álnéven élt; feleségől levelezéssel próbálta megszerezni készülő emlékiratainak dokumentumait. Bpen 1948. VI. 15: a Népbíróságok Orsz. Tanácsa II. fokon 8 é. fegyházra és vagyonelkobzásra ítélte. 1949. V. 15: gyógykezelés ürügyén Tirolba mehetett, VI. 12: Babóthy Ferenc és Pete Ferenc kisgazda ogy. képviselőkkel Svájcba szöktek, ahol menedéket kapott, a középsvájci Alpnachdorfban, öregek otthonában lakott. 1950: Lénárt Ivánnal a Hontalan Magyar Jogászok Munkaközössége alapítója. 1950 őszétől 1951. IV: a luzerni kórházban kezelték. Az 1951 őszén alapított Svájci M. Kat. Misszió intézőbiz. eln. 1951–53: C. A. Macartney (1895–1978) edinburghi prof-nak m. tört. művéhez írt forrásmagyarázatokat. 1953–54: részt vett Horthy Miklós kormányzó (1920–44) emlékiratai m-ra ford-ban. 1956–58: zöld- majd szüke hályoggal 6x operálták, jobbszemére szinte vak maradt. Az emigráns közéletben olykor alkotmány - és közjogi kérdésekben nyilvánított véleményt. – 1921–23: a M. Turista Szöv. aleln., 1924–26. és 1933–38: eln. A Bpi I. Cserkészker. védnöke, 1933: a gödöllői Cserkész Világtalálkozó társeln. Róla nevezték el a Pilisben 1933. X. 8: a Zsitvay kilátót, 1934. IX. 5: a Dobogókőről kiinduló Sikáros – Csóványos között Zsitvai utat. – Verseit Murgács Kálmán és Tarnai Andor zenésítette meg. – Írásai: Tisza-évkv. 1928/29. (Uo., 1929: Tisza István és az igazság), Mo. Vereckétől napjainkig. (Uo., 1929: Werbőczy), Bethlen István, gr. 1921–1931. Emlékalbum. (Uo., 1931: Székely legenda), Pro Patria. Emlékbeszédek. (Uo., 1937), párizsi Nyugati Hírnök (1949. VIII. 20: Abszolút oligarchia a Duna-Tisza mentén; az akkor közzétett m. alkotmány bírálata). müncheni Hungária (1952. XII. 9: A helyreállítyását váró m. jogrendről) – Bevez. Nagy Miklós: Közjog és közigazg. jog 1866–1928. (Bp., 1929); Dalmady Zoltán : A turistaság egézségtana. (Uo., 1933); Schulek János: Visegrád problémái és feladatai. (Uo., 1936); Révész Kornél: Turista tízparancsolat. (Uo., 1937); A Visegrádi Dunazug és Nagyvillámhegy. (Uo., 1937) – M: Fehér szegfű. Versek, Bp., 1904. – Hóvirágok. Dalfüzet. Lengyel Dezső megzenésítésében. Uo., 1905. – Zs. T. beszéde a Tisza István gr. és Návay Lajos v. képviselőházi elnökök vértanúságát megörökítő emléktáblának az Országházban 1925. X. 31: végbement leleplezése alkalm. Uo., 1925. – Zs. T. záróbeszéde a képviselőház kartelvitájában. Uo., 1931. – Zs. T. beszéde a képviselőház összeférhetetlenségi vitájában. Uo., 1932. – Szolidaritási serlegbeszéd. Uo., 1932. – Zs. T. záróbeszéde az uzsorajavaslat képviselőházi vitájában. Uo., 1932. – Zs. T. beszéde a természetvédelemről és a turistaságról "Az erdőkről és a természetvédelemről" szóló törvjavaslat képviselőházi vitája során, 1934. XI. 23. Uo., 1934. – A visegrádi kir-i palota és díszudvar feltárása. Uo., 1942. (A Visegrádi Várbiz. kiadv. 3.) – Vállon a kereszt. Bújdosó versek 1947–1956. Alpnachdorf, 1959. – 1956-ról szól az 500 é. déli harangszó. Hősi ének a „legárvább nép szbadságharcáról”. Uo., 1959. – Magyarország 1921-1941. Emlékiratok. Bp., 1999. (Korok és dokumentumok) – A bpi Egyetemi Lapok 1905. III. 26.–VI. 11: főmunk. – Álnevei: Prof. Karl Galamb; Leonides (párizsi Ny-i Hírnök 1949–50, müncheni Hungária): Brutius (Szabad Európa Rádió 1952) . =Bo. Gy.–88.= : Az Orsz. Képzőműv. Főisk. emlékirata Karafiáth Jenő és Zs. T. min. urakhoz a m. ogy. tagjainak összeférhetetlenségéről szóló törv.javaslat tárgyában. Bp., 1932. – Bpi Ügyvédi Kamara tagnévsora. 1938: 85., 1941: 93. (VI. Andrássy út 88.) – Polgárdy 1941: 231. – Viczián 1978: 13. (27.) – Folia Historica 14. (1989: 109. Cs. Lengyel Beatrix: Az Ogy-i Múz. 1923–1949) – Bölöny 1992: 420. – Borbándi 1997. – Nagy 2000: 1050. – Gulyás–Viczián XXXII: (kz-ban).