Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zsasskovszky


Zsasskovszky Endre, id. (Zsasskó, Árva vm., 1794. okt. 22.– Eger, 1866. ápr. 18.): kántortanító, orgonista. – Zs. Ferenc, Endre és József apja. Alsókubinban, majd Nárnesztón volt kántortanító. 1852: nyugalomba vonult, Egerben a főszékesegyh. zenekarában hegedült. 88–K.M.

Zsasskovszky Endre, ifj. (Alsókubin, Árva vm., 1824. jan. 21.–Eger, 1882. máj. 15.): zenetanár, orgonista, zeneszerző. – Apja: Endre (1794–1866) kántor-tanító, testvérei Ferenc (1819–1887), József (1830–1905). Zenélni apjától tanult, a gimn. Vácott, Kassán és Magyaróvárt, a jogot az egri joglíc. végezte. 1845: joghallg-ként tagja volt a főszegyh. zenekarának. Ügyvédi pályára lépése előtt 1850: az egri főszegyh. orgonásává nevezték ki; 1851–52: Pitsch Károly vezetésével a prágai orgonaisk-ban képezte tovább magát. Hazatérve Egerben orgonista és a tanítóképzőben zenetanár. A prágai egyh. zeneegylet, a salzburgi Mozarteum és a római p-i zeneakad. tb. tagja. – Egyh. művei: 4 mise, 10 graduale, 12 offertórium, Te Deum, vesperák, Ecce sacerdos, Tantum ergo-k, szertartási kórus és egyéb orgonaművek, melyeket külf-ön is előadtak. Bátyjával, Ferenccel megírták az első m. orgonaiskolát. – M: Manuale musico-liturgicum. [Zsasskovszky Ferenccel] Eger, 1853. (tótul is: Chorálná: kniha obradov Cirkevnich). – Karénekes kézikv. A róm. mise-, szer-, zsolozsma- s egyéb bevett közájtatossági kvek nyomán, a székes- s népegyházak karmesterei, kántorai, papnövendékek s képezdészek használatául, a tp-szolgálat minden alkalmára összeáll., hangjegyekre, énekkarokra s orgonára tették, s gregorián énekre való rövid utmutatással ellátták. Zsasskovszky Ferenccel. Eger, 1853. (A Manuale musico-liturgicum 2. átd. és bőv. kiad. Uo., 1876; 3. átd. és bőv. kiad., s. a. r. és részben bőv. Zsasskovszky Károly. Eger, 1911). – Kath. egyházi énektár. A bevett közájtatossági énekekből újakkal bővítve, kath. egyh-i éneklők s e pályára készülők sz. [Összeáll. Tárkányi Béla] Orgonakísérettel énekhangjegyekre tette Zsasskovszky Ferenccel. Uo., 1854. (2. kiad. 1874). – Énekkv. M. és lat. egyh-i énekek és imák gyűjtem. a kat. tanuló ifj. sz. Zsasskovszky Ferenccel. (4 szól. ifj. vegyeskarra) Uo., 1859. (2. kiad. 1860; 2.[!, 3.] kiad. 1865; 2. [!, 4.] kiad. 1869; 5. bőv. kiad. 1877; 7. változatl. kiad. 1886.; 8. bőv. kiad. 1878; 9. bőv. kiad. 1900; 10., bőv. kiad. 1906; 11. bőv. kiad. 1912; 12. kiad. 1917; 13. bőv. kiad. 1922; 14. bőv. kiad. 1925; 16. bőv. kiad. 1929; 17. kiad. 1930; U. az Ima- és énekkv. a kat. tanulóifj. sz. Négyes hangjegyekre téve kiad. A hangjegyes részt átd. Meiszner Imre, Zsasskovszky József. 18. kiad. Uo., 1934). – Egri ének-káté, vagyis az ének elemei kérdések és feleletekben. Az el. tanodák és minden kezdő használatára. Zsasskovszky Ferenccel. Uo., 1860. (4. kiad. 1869; 8. bőv. kiad. 1879; 9. kiad. 1884; 12. változatl. kiad. 1900; 13. változatl. kiad. 1903; 14. változatl. kiad. [1917]) – Orgonaiskola elméleti és gyakorl. vezérletül kath. kántorok stb. sz. Zsasskovszky Ferenccel. Uo., 1865. – Palesztrina. A lat. egyh-i énekkarok gyöngyei a 16. sz-ról a legújabb korig a szt zenészet klasszikus s kitünőbb müveiből szemelve. A kat. tanuló ifj., énekegyletek és a műének kedvelői sz. Zsasskovszky Ferenccel. 1. füz: 45 daltartalommal. Uo., 1876. – Hymnus a pápáért. IX. Pius Ő sztsége 50 é. ppsége emlékeül 1877. VI. 3. Szövegét irta Mindszenty Gedeon, dallamát ~. Uo., 1877. – Kis lantos. Víg, komoly, üdvözlő s egyéb alkalmi dalok gyűjtem., az el. tanodák s nőnöveldék sz. 2, 3 és 4 gyermekhangra. Zsasskovszky Ferenccel. 1–4. füz. Uo., é.n. (1. füzet: 60 daltartalommal. 2. kiad. Uo., 1878. (5. jav. és bőv. kiad. 60 daltartalommal, 1880; 6. kiad. 1884; 2. füzet: 60 daltartalommal. 3. kiad. Uo., 1881; 4. füzet: 60 daltartalommal. 2. kiad. Uo., 1885). – Funebrale. (temetési szertartások, 275, férfikarra harmonizált 2, 3, 4-szól. gyászénekkel). Zsasskovszky Ferenccel. Uo., 1879. [2. kiad. Temetőkv.] – Szt koszorú imák és énekekből fűzve a ker. kat. ifj. sz. Zsasskovszky Ferenccel. Uo., é.n. (5. bőv. kiad. 1879; 6. bőv. kiad. 1885; 7., bőv. kiad. 1899; 8., bőv. kiad. 1903) – A gyakorlati orgonász. Eredeti elő- és utójátékok, változatok, rövid ábrándok, triók, fughetták, ünnepi praeludiumok stb. gyűjtem. a legismeretesebb m. kat. egyh-i dallamokból vett motívumok felett orgonára, v. harmoniurma kidolgozva. Kézikvül egyh-i használatra és s.tankv gyanánt képezdék sz. 1. füz.100 db tartalommal. Zsasskovszky Ferenccel. Uo., 1880. – Egri dalnok. Vál. komoly és víg dalok gyűjtem. A tanuló ifj. és minden dalkedvelő használatára, vegyes-, férfi- és gyermekkarra. Zsasskovszky Ferenccel. 1–4 füz. Uo.,, 1869. ÿ(1. füz. 50 dal-tartalommal. 5. változatl. kiad. 1889. [U. az 1899; (2. füz. 3. kiad. 1884; 3. füz. 2. kiad. 1876; 4. füz. 1882.; 5. füz.1880; 1–4 füz. (50 daltartalommal), 1911]). – Harmonia. Komoly és víg dalok szemelvénye. A honi dalárdák s minden dalkedvelők sz. 2. füz. Zsasskovszky Ferenccel. 1. füz. Uo., 1870; 2. füz. Uo., 1880; Férfikarra átírták és kiad. 1 füz. 51 dal. Uo., 1912. – Temetőkv. (Funnebrale.) Halottas egyházi szertartások imákkal és énekekkel, a hazai ritualék s egyéb egyházilag jóváhagyott kutfők nyomán, tekintettel a halálozások különféle nemeire 2, 3 és 4 férfi szólamra kidolgozva s kellő utasitással ellátva. Zsasskovszky Ferenccel. [2. átd. bőv. kiad.] Uo., 1880. – Ima-és énekfüzet isk. gyermekek részére. Zsasskovszky Ferenccel. Uo., [1935] (új lny. 1937; 6. kiad. 1940; 7. kiad. 1941) – Kiegészítő énekfüzet Zsasskovszky Ferenc és Endre énekkvéhez. Bp., [1927?] (Nagyasszonyunk Sziklatemploma Bizottságának kiadv. 4.) 88

A Zsasskovszkyak emlékezete. A námesztói Zsasskovszky emléktáblának 1911. IV. 23-iki leleplezése alkalmából. Eger, 1911. – Szinnyei XIV:1924. – Benkóczy 1928:211. – Révai XIX:730. – Zenei lex. Bp., 1931. II:757., 1965. III:726., 1985. III:722. (mind elégtelen címleírással! V. J.) – MÉL II:1089. – Gulyás–Viczián XXXIII: (kz-ban)

Zsasskovszky Ferenc (Alsókubin, Árva vm., 1819. ápr. 3.–Eger, 1887. dec. 1.): székesegyházi karnagy, zeneszerző. – Apja Endre (1794–1866) kánortanító; testvérei Endre (1824–1882), József (1830–1905); fia Károly (1846–1918) szegyh. karnagy és zenetanár. Zenélni apjától tanult, 7–8 é. korában annyira tudott orgonálni, hogy a tp-ban édesapját is helyettesíthette. Rózsahegyen, Vácott, 1837: a kassai tanítóképzőben tanult, önfenntartóként a ktorokban kántori szolgálatáért kapott ingyenes élelmezéssel tartotta fönn magát., Kassán a főtp. zenekarának is tagja volt. Tanulm. végeztével hazatért apjához Námesztóra (Árva vm.), ahol a zenekedvelő Broskó Imre plnos buzdítására komponálni kezdett és tp-i zenekart alakított. 1840: továbbképzésre Prágába ment, magával vitte nővérét Júliát is, hogy a Sophia-énekakad-án tanulhasson, ő 1840–41: a Pitsch-féle orgona-isk. növendéke. 1841: megnyerte a pozsonyi tanítóképző zenetanári állás pályázatát, de a csekély (évi 100 ft.) fizetés miatt nem fogadta el, hazatért. Egerben 1845: még nem talált állást, de 1846–87: a főszegyh. karnagya, ffi és vegyes karának szervezője, a tanítóképző zenetanára, majd a ciszt. főgimn., a papnövelde s az Angolkisasszonyok Int. ének okt-ja; tankveinek társszerzője. A hazai középisk-ban hatására lett ált. az énekokt. 1853: Karénekes kézikvével – amelyet minden egyhm-ben kötelezően bevezettek – a kántorok zenélését egységessé formálta, hatására a ném-ek és csehek is kiadtak hasonló liturgikus karénekes kvet. – M: Manuale musico-liturgicum. [Zsasskovszky Endrével] Eger, 1853. (tótul is: Chorálná: kniha obradov Cirkevnich). – Karénekes kézikv. A róm. mise-, szer-, zsolozsma- s egyéb bevett közájtatossági kvek nyomán, a székes- s népegyházak karmesterei, kántorai, papnövendékek s képezdészek használatául, a tp-szolgálat minden alkalmára összeáll., hangjegyekre, énekkarokra s orgonára tették, s gregorián énekre való rövid útmutatással ellátták. Zsasskovszky Endrével. (A Manuale musico-liturgicum 2. átd. és bőv. kiad.) Uo., 1876. (3. átd. és bőv. kiad., s. a. r. és részben bőv. Zsasskovszky Károly. 1911). – Kath. egyházi énektár. A bevett közájtatossági énekekből újakkal bővítve, kath. egyh-i éneklők s e pályára készülők sz. [Összeáll. Tárkányi Béla] Orgonakísérettel énekhangjegyekre tette Zsasskovszky Endrével. Uo., 1854. (2. kiad. 1874). – Cantica Sacra. Uo., 1859. – Énekkv. M. és lat. egyh-i énekek és imák gyűjtem. a kat. tanuló ifj. sz. Zsasskovszky Endrével. (4 szól. ifj. vegyeskarra) Uo., 1859. (2. kiad. 1860; 2.[!, 3.] kiad. 1865; 2. [!, 4.] kiad. 1869; 5. bőv. kiad. 1877; 7. változatl. kiad. 1886.; 8. bőv. kiad. 1878; 9. bőv. kiad. 1900; 10., bőv. kiad. 1906; 11. bőv. kiad. 1912; 12. kiad. 1917; 13. bőv. kiad. 1922; 14. bőv. kiad. 1925; 16. bőv. kiad. 1929; 17. kiad. 1930; U. az Ima- és énekkv. a kat. tanulóifj. sz. Négyes hangjegyekre téve kiad. A hangjegyes részt átd. Meiszner Imre, Zsasskovszky József. 18. kiad. Uo., 1934). – Egri ének-káté, vagyis az ének elemei kérdések és feleletekben. Az el. tanodák és minden kezdő használatára. Zsasskovszky Endrével. Uo., 1860. (4. kiad. 1869; 8. bőv. kiad. 1879; 9. kiad. 1884; 12. változatl. kiad. 1900; 13. változatl. kiad. 1903; 14. változatl. kiad. [1917]) – Orgonaiskolaelméleti és gyakorl. vezérletül kath. kántorok stb. sz. Zsasskovszky Endrével. Uo., 1865. – Harmónia 3. Uo., 1870. – Palesztrina. A lat. egyh-i énekkarok gyöngyei a 16. sz-ról a legújabb korig a szt zenészet klasszikus s kitünőbb müveiből szemelve. A kat. tanuló ifj., énekegyletek és a műének kedvelői sz. Zsasskovszky Endrével. 1. füz: 45 daltartalommal. Uo., 1876. – Kis lantos. Víg, komoly, üdvözlő s egyéb alkalmi dalok gyűjtem., az el. tanodák s nőnöveldék sz. 2, 3 és 4 gyermekhangra. Zsasskovszky Endrével. 1–4. füz. Uo., é.n. (1. füzet: 60 daltartalommal. 2. kiad. 1878; 5. jav. és bőv. kiad. 60 daltartalommal) 1880; 6. kiad. 1884); 2. füzet: 60 daltartalommal. 3. kiad. Uo., 1881; 4. füzet: 60 daltartalommal. 2. kiad. Uo., 1885. – Fali hangjegytáblák. Uo., é.n. – Funebrale. (temetési szertartások, 275, férfikarra harmonizált 2, 3, 4-szól. gyászénekkel). Zsasskovszky Endrével. Uo., 1879. [2. kiad. Temetőkv.] – Szt koszorú imák és énekekből fűzve a ker. kat. ifj. sz. (2-szól. gyermekkarok) Zsasskovszky Endrével. Uo., é.n. (5. bőv. kiad. 1879; 6. bőv. kiad. 1885; 7., bőv. kiad. 1899; 8., bőv. kiad. 1903) – A gyakorlati orgonász. Eredeti elő- és utójátékok, változatok, rövid ábrándok, triók, fughetták, ünnepi praeludiumok stb. gyűjtem. a legismeretesebb m. kat. egyh-i dallamokból vett motívumok felett orgonára, v. harmoniurma kidolgozva. Kézi kvül egyh-i használatra és s.tankv gyanánt képezdék sz. 1. füz.100 db tartalommal. Zsasskovszky Endrével. Uo., 1880. – Egri dalnok. Vál. komoly és víg dalok gyűjtem. A tanuló ifj. és minden dalkedvelő használatára, vegyes-, férfi- és gyermekkarra. Zsasskovszky Endrével. 1–4 füz. Uo.,, 1869. ÿ(1. füz. 50 dal-tartalommal. 5. változatl. kiad. 1889. [U. az 1899; (2. füz. 3. kiad. 1884; 3. füz. 2. kiad. 1876; 4. füz. 1882.; 5. füz.1880; 1–4 füz. (50 daltartalommal), 1911]). – Harmonia. Komoly és víg dalok szemelvénye. A honi dalárdák s minden dalkedvelők sz. Zsasskovszky Endrével. 1. füz. Uo., 1870; 2. füz. Uo., 1880; Férfikarra átírták és kiad. 1 füz. 51 dal. Uo., 1912. – Temetőkv. (Funnebrale.) Halottas egyházi szertartások imákkal és énekekkel, a hazai ritualék s egyéb egyházilag jóváhagyott kutfők nyomán, tekintettel a halálozások különféle nemeire 2, 3 és 4 férfi szólamra kidolgozva s kellő utasitással ellátva. Zsasskovszky Endrével. [2. átd. bőv. kiad.] Uo., 1880. – Ima-és énekfüzet iskolás gyermekek részére. Zsasskovszky Endrével. Eger, [1935] (új lny. 1937; 6. kiad. 1940; 7. kiad. 1941) – Kiegészítő énekfüzet Zsasskovszky Ferenc és [Zsasskovszky]Endre énekkvéhez. Bp., [1927?] (Nagyasszonyunk Sziklatemploma Biz-ának kiadv. 4.) 88

Szinnyei XIV:1924. – Benkóczy 1928:209. († dec. 1.) – Révai XIX:730. (Ferenc és Endre egy cikkben!) – Zenei lex. Bp., 1931. II:757. († dec. 2.!), 1965. III:726., 1985. III:722. († dec. 2.!) (elégtelen címleírással! – V. J.) – Vigília 1953:335. (m [Medvigy Mihály?]: Százéves szertartáskv.) – Gulyás–Viczián XXXIII: (kz-ban)

Zsasskovszky József (Alsókubin, Árva vm., 1830. okt. 13.–Eger, 1905. júl. 10.): apát-kanonok. – Apja Endre (1794–1866) kánortanító; testvérei Ferenc (1819–1887), Endre (1824–1882). A gimn. 1–3. o-át Magyaróvárt, a többit Egerben végezte, ahol 1847–53: papnöv., 1853. VIII. 14: pappá szent., Pétervásárán, 1854: Harsányban, 1855: Egerben kp., 1858: a gimn-i serkentő (exhortator) és a bölcs-i előismeret (propaedeutika) tanára, 1862: a papnev. int. lelki ig-ja. 1873: Apátfalván plnos, 1882: a papnev. int. lelki ig-ja, 1892. I: főszegyh. knk, papnev-i ig. 1898: sóvári c. apát. – A testvérei készítette énekes- és imádságos kvek imádságait ő írta, az ő műve az Orgonaiskola [Zs. Ferenc–Zs. Endre: Orgonaisk. ... Eger, 1865] és az Egri énekkáté [Zs. Ferenc–Zs. Endre: Egri énekkáté ... Eger, 1860] szövege. 1862: a pécsi Népnevelők Kalauza 5 aranyát nyerte el az énekre és orgonára vonatkozó kérdések megfejtéséért. – Cikkei: Religio (1853: zenei cikkek), Tanodai Lpk (1857: A bibliai okt-ról a népisk-kban), Egri Egyhm. Közl. (1873: Az apátfalvai kerületnek az amerikai politikai rendszer ellen való protestatiojáról (névtelenül); 1875: 81. Egy falusi pap pol-i hitvallásáról (névtelenül); 1886: 94. A hangszeres egyh-i zenéről 1–7 rész.; 1889: 109. Rituáliák 1–4 r.; 1890: 3. Rituáliák 1–12 r.; 1891: 4. Néhány észrevétel Dr. B. [Bartalos Gyula] úrnak múlt évi közleményeire (Rituáliák 1–4 r.); 51. A róm. Rituale miként kötelező voltáról (Rituáliák 1–2 r.); 80. A Dioecesan Rituale egyes specialitásai; 91. A benedictiókról 1–3 r.; 1892: 213. Rituáliák; 1893: 105. A sz. sírok tört-hez 1–3 r.; 126. A nagypénteki 2. processio némely sajátságai; 1899: 20. „Suntne parochi 72 discipulorum successores?” 1904: Az egri Gregorián Énekkv. (pro domo) 1–6 r.) – M: Az egri rituale kérdései. Ált. szempontból tárgyalva és megvitatva. Bartalos Gyulával. Eger, 1892. – Egri gregorián énekeskv. A növendék-papok számára kiadta. Uo., 1906. – Álneve: Zsasskovszky (Egri Egyhm. Közl. 1890/93) 88–K.M:

Koncz 1892:256. – Nyizsnyay Iván:~ emlékezete. Eger, 1905. – Schem. Agr. 1906:187. – Heves vm. Bp., 1909:410. – Szinnyei XIV:1926. († 1904!) – Zenei lex. Bp., 1965. III:726. – Puskás 1979:191. – Gulyás–Viczián XXXIII: (kz-ban)

Zsasskovszky József (Eger, Heves vm., 1896. szept. 24.–Bp.?, 1948 után?): polgári isk. tanár, karnagy. – Nagyapja Ferenc (1818–1887) zeneszerző. – A Zeneműv. Főisk. orgona és zeneszerzés szakán végzett és középisk. énektanár okl. szerzett; tanárai Antalffy-Zsiross Dezső (1885–1945), Zalánfy Aladár (1887–1959) és Siklós Albert (1878–1942). Az vh-ban katona, 1921–: bpi polg. isk-ban énektanár. 1948(is): a VIII. ker. Német u. polg. fiúisk. énektanára.. Utazott Angol-,Lengyel-,Német-,Orosz-, Olasz- és Franciaországban. A Szt István Baz. énekkarának h. karnagya; az Újpesti Dalkör karnagya, mely 1933: az orsz. dalosversenyen a nehéz műdal csoportban aranyérmet nyert – Szerzeményei: egyh. és világi művek, átiratok. – M: Ima- és énekkv. a kat. tanulóifj. sz. Négyes hangjegyekre téve kiad. A hangjegyes részt átd. Meiszner Imrével. [Az Énekkönyv. Összeáll. Zsasskovszky Ferenc [Zsasskovszky] Endre] 18. kiad. Eger, 1934. 88

Molnár 1936:523. – Deák 1942:517. – Polg. isk. tanárok 1942/43. évkve. Uo., 1943: 212. – Bpi közalkalm. címtára. Uo., 1948:275. – Gulyás–Viczián XXXIII: (kz-ban)

Zsasskovszky Károly (Eger, Heves és Külső-Szolnok vm., 1846. nov. 1.–Eger, 1918. jan. 8.): egri székesegyházi karnagy és tanítóképezdei zenetanár. – Apja Ferenc (1819–1887). Zenét Prágában Joseph Proksch növ-eként tanult. – M: Karénekes kézikv. (Manuale musico-liturgicum.) A római mise-, szer-, zsolozsma- s egyéb bevett közájtatossági kvek nyomán, a székes- és népegyházak karmesterei, kántorai, papnövendékek és kántorjelöltek használatául, a templomszolgálat minden alkalmára összeáll., hangjegyekre, énekkarokra, orgonára tették s a gregorián énekekre való rövid útmutatással ellátva kiadta Zsasskovszky Ferenc és [Zsasskovszky] Endre. 3. átd. és bőv. kiad., s. a. r. és részben bőv. Eger, 1911. 88

Benkóczy 1928:211. – Zenei lex. Bp., 1965. III:726. (*1856!) – Gulyás–Viczián XXXIII: (kz-ban)