Zozimosz, Szt (4. sz.–Róma, 418. dec. 16.): Szt I. Ince utódaként 417. III. 18–418. XII. 16: pápa. – Gör. anyanyelvű, apja Ábrahám, neve után ítélve vsz. zsidó eredetű családból származott. Róm. papként választották p-vá. Rossz természetének tudható be, hogy rövid pápasága alatt sok nagy kudarc érte. – Mindjárt a megválasztása utáni napokban Patroklosz arles-i pp. hatalomvágyának engedve úgy rendelkezett, hogy a vienne-i és a 2 narbonne-i érsség ter-éről csak Arles-on keresztül lehet hozzá folyamodni, s hogy ezekben a tart-okban csak az arles-i érs. sztelhet pp-öt. Ezzel e 3 érs. tart. fölött Arles prímási jogokat kapott, ami ellen a pp-ök és 2 érs. is tiltakozott. Utódjának vissza is kellett vonnia az intézkedést. – I. Ince 417. I. 27: elítélte Pelagiust és Celestiust kegyelemtani tévedéseik miatt. Pelagius a hitvallását és De libero arbitrio c. művét küldte meg Incének, Celestius személyesen indult Rómába. Már ~ kapta meg Pelagius küldeményét, és Celestiust is ő fogadta. A S. Clemente-baz-ban tartott gyűlésen először Celestiust, később Pelagiust is fölmentette, s 417. IX. 21: értesítette erről az afrikai pp-öket. Ezek még az ősz folyamán zsin-on tárgyalták meg a kérdést, és megírták ~nak, hogy nem értenek egyet ítéletével. Erre ~ belátta tévedését, 418 tavaszán már teljesen Ince szellemében nyilatkozott és ezzel megpecsételte a →pelagiánusok sorsát. IV. 30: ui. Honorius cs. kiutasította Itáliából a vezető pelagiánusokat. V. 1: Karthagóban 214 pp. erősítette meg a kat. tanítást a kegyelem szükségességéről és az eredeti bűnről. IV–V: ~ elítélte Pelagiust és Celestiust és minden részletében megerősítette Ince tanítását. VI/VII: szerk. Epistula Tractoria c. dokumentumát, mely elítélte a →pelagianizmust, és ezt megküldte Ny és K pp-einek. Az iratot kedvezően fogadták, kivéve 18 itáliai pp-öt, akik Eclanumi Julianus vezetésével nem írták alá az elítélést. Ezzel kiközösítést vontak magukra, majd Aquileiában gyűlést tartottak, s kibocsátottak egy nyilatkoztatot, melyben elvetették az eredeti bűnt, mint manicheus találmányt (ti. hogy ez az ördög műve a nemzésnél). – ~ összeütközésbe került illetékességi kérdésben az afrikai pp-ökkel. 2x is intézkedett a helyi ordinárius nélkül. A súlyosabb eset az volt, amikor egy pp. jogosan elítélte a papját, Apiariust, aki a p-hoz föllebbezett, ő pedig a pp. megkérdezése nélkül visszahelyezte hivatalába. Eljárásához 2 niceai kánonra hivatkozott, de ezeket a kánonokat nem a niceai, hanem a szardikai zsin. hozta, és azt az afrikaiak nem ismerték el. Mire az afrikaiak tiltakozó válasza Rómába érkezett, ~ már nem élt. A Via Tiburtina mentén lévő Szt Lőrinc-baz-ban temették el. – Ü.: dec. 26. – Utóda 418. XII. 28: Szt I. Bonifác. T.J.

LThK XII:1406. – BS XII:1493. – Mondin 2001:56.