Zivuska Jenő (Debrecen, Hajdú vm., 1876. aug. 10. – Debrecen, 1926. jan. 12.): középiskolai tanár. – Középisk. Eperjesen és Debrecenben végezte, Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Akad. 1899: erdőmérnök okl. szerzett. Önkéntesi évét a bécsi tüzérezrednél szolgálta, 1898: Selmecbányán majd Ungvárt erdészgyakornok, szolgálattételre a Földmív. Min-ba rendelték, 1901: a besztercebányai erdőigazg-hoz helyezték, ahol az erdőigazg. levéltárát rendezte. A bpi Tud.egy-en 1904: lat-ném. szakos középisk. tanári okl. szerzett, 1911: bölcsészdr. 1905–18: Besztercebányán, 1905/06: ungvári megszakítással, a kir. kat. gimn. tanára. 1910 és 1912: egy-i előadásokat hallg. Berlinben. – 1914–17: a volhyniai harctereken tüzér főhadnagy. 1918 nyarán a Debreceni Tud.egy. a gör. fil. tört. m.tanárává képesítette. 1918. X.–1925: Debrecenben az Áll. Fazekas Mihály Főreálisk. tanára. Az egy. tanárvizsgáló biz. és a Tisza István Tud. Társ. tagja. Közadakozásból emelt síremlékét 1933. VI: leplezték le. – Írásai: Selmeci Híradó, Felvidék, Besztercebánya és Vidéke, Figyelő, Ung, Besztercebányai Hírlap, Bp. Hírlap, Magyar Erdész, EPhK, Debreceni Ellenőr (1894), Erdészeti Lpk (1899, 1908/09), Bp. Napló (1901), Pesti Napló (1901), 1920–25: több mint 700 cikket ít névtelenül a debreceni Fehér Újs., Hajdúföld, Tiszántúli Hírl., Új Mo. – M: A selmeci m. kir. bányász- és erdész-akad. ifj. körének millenniumi emlékirata 1763–1896. Debrecen, 1896. – Az ítélet. Szomorújáték 5 fv. Selmecbánya, 1897. (Előadták Debrecenben 1898.) – Versek. Uo., 1898. – A becsületbíró. Szomorújáték 4 fv. Bp., 1901. (Főv. színházak műsora. 102.) (Az ítélet c. darab átd., elnyerte az MTA 100 aranyas Teleki-díját 1899., bem. a bpi Nemz. Szinh. 1901. IX. 6.). – Pyrker László élete és művei. Besztercebánya, 1904. – Prolegomena ad fabulas Terentianas. Uo., 1904. – A Besztercebányai m. kir. Erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke. Uo., 1906. – A megreformált akadémia. Paed. tanulmány a felső erdészeti okt. köréböl. Ungvár, 1906. – D. Panslavismus u. seine Apostol in Ungarn. Írta Gerő János. Ném-re átd. Schmidt Frigyessel. Berlin, 1907. – Platon Parmenidese, mint az eszmetan egyik fejezete. Besztercebánya, 1911. (Klny. Besztercebányai. főgimn. ért.) – A filozófia története Thalestől Platonig. Összeáll. Uo., 1912. – A methodikai idealismus kritikája Platon alapbölcselete szempontjából. Uo., 1914. (Klny. Besztercebányai kir. kat. gimn. 1913/14. é. ért.) – A vak Lorenzo. Tragédia. Uo., [1918] – Az Egyh. és az állam. Debrecen 1921. – A filozófia története. Platón. Uo., 1925. – A tartozás. Társad. tragédia. Uo., 1925. – Besztercebányán a Havi Szemle szépirod., tud. és műv. folyóir. 1902. V. 31.–1904. VI: főmunk. 88

Bp. Hirlap 1899. 87. – Nagyvárad 1899. XII. 30. (Vidor Dezső) – Új Idők 1899. I. 329. (A nyerők) Arck. – Ungvári kat. gimn. ért. 1905/06:72. (Irod.) – Besztercebányai kir.kat. gimn. ért. 1907/08:53., 1908/09:89., 1912/13:2., 1913/14:82. – Kalmár 1907:14., 1910:16. – Szinnyei XIV:1874. – Barthos–Csetri 1923:99., 1925:75. – Áll. főreálisk. ért. Debrecen, 1926. Arck. – Magyarság 1926. I. 13. Arck. – Révai XIX:690. – Erdészeti Lpk. 1926. (Matusovits Péter: ~) – Kincses kalendáriom. 1927. – Bessenyei Lajos: Emlékbeszéd ~ felett. Debrecen, 1931. – M. közalkalm. alman. Bp., 1939:606. – MÉL 1965. II:1081. – M. művel. hagyományok kárpátaljai lex. 1995. – Gulyás–Viczián XXXIII: (kz-ban)