Zielinski Szilárd (Mátészalka, Szatmár vm., 1860. máj. 1.–Bp., 1924. ápr. 28.): mérnök, egyetemi tanár. – Apja lengy. menekült, anyja m. A budai reálisk-ban és a műegy-en tanult, 1884: mérnöki okl-et szerzett, hallg. korában 4 é. tanárs. 1885: áll. ösztöndíjjal bejárta Ny-Eu-t, 1886: Eiffel irodájában dolgozott, részt vett a torony tervezési munkáiban. 1887: hazatért tanárs-nek, 1888: a bpi városi vasút szolgálatába lépett mint a hálózat tervezésének vez-je. 1889: magánmérnöki irodát nyitott. 1888–91: a műegy. gépészmérnöki szako-a meghívására a vasútépítéstan előadója. 1897: a helyiérdekű vasutak tervezése és építése tárgykör műegy. mtanára, amit utóbb kiterjesztettek a vasvázas beton építőmód előadására. A mérnöki drátus bevezetésekor 1901: az első m. műszaki dr. 1902: külf. tanulmányútra ment, elsajátította a vasbetétes betonszerkezetek alkalmazásának módszereit, melynek hazai elterjesztője lett. Építményeit a merészség, az igényes forma és biztonság jellemzi. 1906. V. 5: az út- és vasútépítéstani tanszék műegy. ny. r. tanára. 1911: a Magán Mérnökök Orsz. Szöv-e örökös tb. tagja és elnöke. 1912–13: a Műegy. Segítő Egylet első tanárelnöke. – Az I. vh. idején az É-i harctereket járta, 1917: mérnök alezr. 1919: ~ óvta meg a műegy. gyűjteményeit, pl. a Wartka-féle fegyvergyűjt-t a kifosztástól; kezdeményzte az 500 hallg-t befogadó Technikus Otthon építését. 1920 tavaszán a M. Mérnök és Építész Egylet elnöke, 1923: tb. tagja és az Orsz. Középítési Tanács elnöke; 1921: a Közmunkák Tanácsának (első mérnök) elnöke. 1921 őszén a Bpi Keresk. és Ipari Kikötő munkáinak kormánybiztosa. 1924. III. 12: a Bpi Mérnöki Kamara első elnöke. – 1919: a SZIA IV. o. tagja. – ~ tervezte és építtette pl. a kőbányai, a margitszigeti, a szegedi, a temesvári vasbeton víztornyot, a Ganz Vagon- és Gépgyár szerelőcsarnokát, az örményesi Temes-hidat, a fiumei Kivándorlók szállodáját, a bpi távíró- és telefoncsarnokot, a Pesti Hengermalom Rt. silóját, a bőkényi Kőrös-torkolat zsilipét, a nagyszebeni vasúti viaduktot stb., elkészítette a bpi Lánchíd újjáépítési tervét. – M: A vágány kapcsolások számító módja.  Bp., 1888. (Klny. M. Mérnök és Építész Egylet Közl.) – Ajánlat az alsó Dunán Ó-Moldova és Turnu-Szeverin közt levő hajózási akadályok elhárításának módszerére. Uo., 1890. (Klny. uo.) – A helyiérdekű vasutakról szóló törv. módosítása és kiegészítésére vonatkozó kérdőpontok és javaslatok. Bene Györggyel és Pulszky Garibaldival. Uo., 1899. (Klny. uonnan) – A román cementek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése. Uo., 1901. – Bp. forgalmi viszonyainak rendezése. Uo., 1902. – A román- és portland-cementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban. Uo., 1909. – Út- és vasútépítéstan. 1. r. Uo., 1910 k. – Az építő ipar gyakorlásáról szóló törv-tervezet. Uo., 1913. – Vélemény a Moholy-Parajdi H.É.V. építése közben levonult árvizek okozta rongálásokról. Szerk. Uo., 1913. – Tanulm. a Széchenyi Lánchíd útburkolatain beállott romlásokról. Uo., 1919. T.E.

Szinnyei XIV:1834. – SZIA tagajánl. 1919:15. – Zelovich 1922:371. – SZIA Értes. 1924:24. – Technika 1924:1/3. sz. (Hermann Miksa) – Vállalkozók Lapja 1924:18/19. sz. (Pirovits Aladár) – MÉL II:1075.