🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zengg
következő 🡲

Zengg Segna, Signen, Signien (Senj, Horváto.): 1. város az Adriai-tengernél a Canale de Marlacca partján. 1918-ig Mo-hoz tartozott, Fiume után a legfontosabb kikötő. – A római korban libumok lakták, Kr. u. 452: Attila hadai elfoglalták. Szt László kir. (ur. 1077–95) Mo-hoz csatolta, s ez 1918-ig érvényben maradt. 1242: a tatárok elpusztították. 1260: IV. Béla kir. Frangepán Bertalan és Frigyes vegliai comeseknek adományozza Vindollal együtt a Ricina folyóig, mert a tatárok előli menekülése idején segítségére siettek. a törökök elfoglalni nem tudták. Mátyás kir. 1473: szabad m. kir. városi rangra emelte. A horvát-szlavón bán a ~i főkapitányi címet is viselte. A törökök a 16–17. sz: hatszor ostromolták, de elfoglalni nem tudták. A 16. sz. közepétől a kalóz →uszkókok fészke. – Az 1608: XII., majd az 1635: XXXVI. tc. ~et és a m. tengermelléket elkülönítette Horváto-tól, közvetlenül Mo. ter-ének tekintette, mint Dalmácia részét. 1741: XII. tc-ben a rendek követelték, hogy ~ követeinek a m. oggy-re küldetését ne akadályozzák, s hogy ~ „Mo. hajdan dicsőült királyaitól neki engedett és itt megerősített jogával és szabadságával mindenkor szabadon éljen.” – 1922-ig →Lika-Krabava vármegyében járási székhely, járásbíróság, közjegyzőség, révkapitányság székhelye; kereskedelmi és iparkamarája, főgimn-a, dohánygyára volt. Kikötőjéhez 3 móló és 2 világítótorony tartozott. – A főtéren a 14. sz: épült palota volt a zenggi kapitányok székhelye. Szűz Mária-szegyh-a a 12. sz: épült, a Szt Ferenc-tp. építését 1588: bazilika stílusban fejezték be. A vártól D-re magaslaton áll Nehaj vára, melyet Lenkovics Iván kapitány 1588: 4 négyszögű toronnyal erősített. A törökök és a velenceiek ostromolták. A 16. sz: épült gótikus, reneszánsz Vukasovics ház 2000: múzeum. A város határából indul a József út, amely ~et Károlyvárossal köti össze. H.Lá.

Kobler, Giovanni: Memorie per la storia delle Liburnica Citta di Fiume. Fiume, 1896. – Eöttevényi Olivér: Magyar Tengermellék Bp. 1913.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.