Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zalaszentgrót


Zalaszentgrót, 1950: Kisszentgrót, 1963: Aranyod, Csáford, Tekenye, Tüskeszentpéter, Zalakoppány és Zalaudvarnok közs-ekkel egyesítették, 1984: város, Zala m.: 1. esperesség a veszprémi főegyhm-ben. Plébániái: Bak, Bezeréd, Búcsúszentlászló, Csatár, Kehidakustány, Kisgörbő, Mihályfa, Nagykapornak, Nemesapáti, Nemesrádó, Óhíd, Pakod, Pókaszepetk, Pölöske, Tekenye, Türje, Zalabér, Zalacsány, Zalaegerszeg-Csácsbozsok, Zalakoppány, Zalaszentiván, Zalaszentlászló, Zalaszentmihály, Zalaudvarnok, Zalavég. – 2. plébánia. 1332: már létezett. Tp-át Szt Gellért(?) tit-ra sztelték. A törökök 1532: elfoglalták. Lakói 1542: ref-ok lettek. 1715: alapították újra. Mai Szt Imre-tp-át 1758: építették. Harangjait 1978: 720 kg., 1979: 415 kg. Gombos Lajos Őrbottyánban öntötte. Org-ját (2/10 m/r, op. 955.) 1915: az →Angster gyár építette. Akv. 1750-től. Kegyura 1880: az uradalom. – Filiái 2000: Aranyod, Csáford, Huszonyahegy, Kisszentgrót, Tüskeszentpéter. – Plébánosai: Újfalussy Mihály, 1720: Pesser András, 1723: Raksányi Pál, 1729: Csenky Pál, 1740: Lenthy István, 1743: Horváth János, 1753: Herczegh József, 1754: Kónya Ferenc, 1758: Balogh István, 1761: Kónya Ferenc, 1769: Gyéri János, 1789: Kézmán László, 1825: Czincz László, 1837: Szluha Sándor, 1853: Koller Ignác, 1904: Schneller Jenő, 1955: →Klempa Sándor Károly OPraem, 1982: Bizderi János. – Lakói 1785: 1742 r.k., 50 ref., 121 ev., 143 izr.; 1840: 1231 r.k., 400 izr., 83 egyéb vall., össz. 1714; 1910: 1830 r.k., 184 ev., 15 ref., 4 unit., 250 izr., 1 egyéb vall., össz. 2284; 1940: 2197 r.k., 1 g.k., 1 g.kel., 126 ev., 39 ref., 151 izr., 1 egyéb vall., össz. 2516; 1983: 5000 r.k., össz. 6062. – 2000. XI: ~hoz tartozott a 351. sz. Szt Gellért cserkészcsapat. – 3. Az obszerváns ferencesek kolostorát 1492: említik először. 1516: az új uzsaszentléleki kusztódiához tartozott. Az igen szegény szerzetesek egy romos román stílű tp-ot kaptak, ennek szentélyét meghosszabbították, É-i oldalához tornyot és K-i kolostorszárnyat építettek, de építkezésüket nem tudták befejezni. Ma is áll a szentély É-i oldalán épített torony és annak aljából induló folyosó fala. 1532: törökök pusztították, 1535: 3 szerzetespap és 2 munkástestvér lakta. 1537 után a protestáns Hagymássyak feloszlatták, értékeiket elvették.  Bizderi János–P.P. – H.F.L.

2. VEN 1975:178; 1992:343. – Patay 1983. –  MKH 1995:823. – MKA 2000:502. – 3. Karácsonyi II:173. – Haris 1994: 107, 110 (Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása.) – Valter 2004:198.