Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zakeus


Zakeus (a héb. Zekarja rövidített változata): a vámosok feje Jerikóban. – Alacsony termete miatt fölmászott egy vadfügefára, hogy láthassa az arra elhaladó Jézust, aki betért házába, és nála szállt meg (Lk 19,1–10). A ker. legendában Péter ap. kísérőjeként és Cezárea pp-eként szerepel. R.É.

Kirschbaum IV:559. – BL:1950.