Magyar Katolikus Lexikon > Y > Ybl


Ybl Miklós, lovag (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6.– Bp., 1891. jan. 22.): építész, a neoreneszánsz építészet kiemelkedő képviselője. – A bécsi Politechnikumon folytatott tanulmányai után 4 é. Pollack Mihálynál, majd id. H. Koch bécsi irodájában dolgozott. 1840: a müncheni akad-n képezte magát tovább. 1841: 2 hónapos tanulmányutat tett É–Itáliában. Hazatérve Pollack Ágosttal együtt tervezte az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését. Részt vett a nagykárolyi és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély tervezésében, újjáépítette a romba dőlt kaplonyi tp-ot. 1851-ig gr. Károlyi István építészeként Fóton élt és dolgozott. Károlyi fóti kastélyát szárnyakkal toldotta meg. 1845–55: építette első fő művét, a fóti tp-ot kiérlelt romantikus stílusban. – Romantikus stílusban épült még a kecskeméti evangélikus tp (1862–63); 1852: első pesti alkotása, a Múzeum krt. 7. sz. alatti Unger-ház, 1857–58: a Nemzeti Lovarda (1945: elpusztult), 1860–64: a Széchenyiek nagycenki tp-a. – A 60-as évektől stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860–62: a Budai Első Takarékpénztár (Fő u. 2.) palotája (a háborúban megsérült, 1949: lebontották), a Kerepesi úti temetőben a Ganz-mauzóleum. 1862-: tervezte a Festetics- (M. Nemz. Múz. mögött) és a Károlyi-palotát. E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865: tervezte a Sándor u. 8. sz. alatti régi Képviselőházat, mely 3 hónap alatt épült fel (2009: Ol. Kultúrintézet). – ~ műve a Múz. közelében lévő Pálffy- (1867) és a Degenfeld- (1874), Budán a Lipthay-palota (1869); bérházak, paloták, kastélyok (1875–79: ókígyósi Wenckheim-, 1883: turai Schossberg-); 1864–70: a Rác Fürdő gőzfürdője, 1868: a Pesti Hazai Takarékpénztár belvárosi irodaháza (2000: felújítva ~ palota néven irodaház). – 1867–79 tervezte a neoromán ferencvárosi Assisi Szt Ferenc plébtp-ot, az 1860-as évek második felében a margitszigeti Margit Fürdőt (1945: megsérült, helyreállítás helyett 1958: lebontották). – 1870-: épültek neoreneszánsz stílusú művei: 1870–77: Vámház (2009: Corvinus Egyetem), 1872: Várkert bazár, 1874–79: Várkert kioszk (újjáépített formában 1992-: kaszinó); 1880–83: a Kálvin téri Danubius-kút (Fessler Leó szobraival, 1958 óta az Erzsébet téren áll). –  ~ tervezte néhány bpi emlékmű (1878: Eötvös-szobor, 1882: Petőfi-szobor) talapzatát. – A Károlyi gr. család számára 1881: építette a parádsasvári kastélyt (2009: szálloda), 1870-es években a parádfürdői kastélyt (1885: bővítve, 2009: szoc. otthon), a Cifra istállót (2009: Kocsimúz.). – 1874–84: ~tervei szerint építették át a Hatvani utcai Cziráky-palotát a Nemzeti Casino számára. – 1867: átvette az elhunyt →Hild József örökét, az addig klasszicista stílusú bpi Szt István-bazilika építkezését, amelyet az é-i és a d-i oldalfal kivételével neoreneszánsz stílusúvá formált át (a tp. belső terének kialakítása ~ halála után Kauser József munkája). – Egyik legszebb épülete 1875–84: a bpi Operaház, a korabeli eu-i építészet kimagasló alkotása. Az Andrássy út végébe 1884: tervezett gloriettet 1896: lebontották, 1898: a Széchenyi-hegyre került kilátóként. – A budavári Királyi palota krisztinavárosi szárnyán 1880-: haláláig dolgozott (2009: OSZK). Életmű kiállítását 1991: rendezték meg Bp-en. Pr. L.

Kurtz Vilmos: A Budapest-ferencvárosi r. kath. plébániatemplom. Bp., 1879. – Lyka Károly: ~ emlékezete. Művészet, 1914/3. – Tarnóczi János: A Szent István-bazilika kövei. Bp., 1937. – Ybl Ervin: ~. Bp., 1956. – Ybl Ervin: Az Operaház. Bp., 1962. – Czagány István: A Budavári palota és a Szent György téri épületek. Bp., 1966. – Borsa Miklós - Tolnay Pál: Az ismeretlen Operaház. Bp., 1984. – Pusztai László: Fót. Műemlékek. Bp., 1984. – Kemény Mária–Farbaky Péter (szerk.): ~ építész. Bp., 1991. – Farkasné Ács Erzsébet: ~. Egy építész életműve képekben. Bp., 1998. – Farkas Attila: Szent István-bazilika, Bp., 1999. – Gerle János - Marótzy Kata: ~. Bp., 2002. – Kemény Mária: A Szent István-bazilika. Bp., 2005. – Schem. Strig. 1997: 292-293.