Magyar Katolikus Lexikon > X > Xantus


Xantus Elek (Csíktaploca, Csík szék, 1868.–Gyömrő, 1944. aug. 28.): tanítóképzői tanár. – Középisk. és a tanítóképzőt Csíksomlyón végezte, Bpen tanári képesítést szerzett. 10 é. el. népisk. tanító, 22 é. a csíksolyói r. k. tanítóképző, 21 é. az esztergomtábori p. fiúisk. szervező vez., 1925–33: a gyömrői p. fiúisk. (8 é.) és 3 é. az iparostanocisk. tanára is. 49 é. szolgálat után nyugdíjazták. A Hargitaváralja jelképes székely közs. gyömrői társközs. bírája; a gyömrői Tűzoltó Testület örökös tb. eln., a Kat. Kör eln., az r. k. egyháztanács gondnoka. – Cikkei: Csíkm. Híradó, Tanügyi Tanácskozó, Közművelődés, Szűz Mária Virágos Kertje, Gyömrői Járás, Hargitaváralja. – A Gyömrői Járás vasárnaponkénti hetilap 1930. XII. 7. – [1936. XII. 27] 1943: fel. szerk., 1931. VII. 12. – [1936. XII. 27] 1943: fel. kiadó tulajdonosa; 1934. XII. 16. – 1936. XII. 20: a Gyömrői Járás Képes Híradója (a Gyömrői Járás képes melléklete) hetilap fel. kiadója. 88

Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm. adattára. Bp., 1939: 224. – Sajtókamara évkve. 1940:157. (a Gyömrői Járás hetilap 10. évf. fel. szerk. és kiadója), 1941:185. (a 11. évf. fel. szerk. és kiadója), 1942:218. (a 18[!]. évf. fel. szerk. és kiadója), 1943:243. (a 19[!]. évf. fel. szerk. és kiadója) – Pest megye sajtóbibl. 1977:80. (334., 335. itt a Gyömrői Járás 1936. XII. 27-ig: fel. szerk. és kiadója) – Gulyás-Viczián XXXII: (kz-ban)

Xantus Géza (Csíkszereda, [Miercurea Ciuc, Ro.], 1958. dec. 17.–): festő, grafikus. – Beczásy Antal és Mákos András növ-eként 1982–86: végezte műv. tanulmányait. 1990–95: teol-t tanult a bpi Pázmány P. Kat. Egy-en. 1991: a Kisgrafika-Barátok Köre, 1992: a Keresztény Művészek Nemzetk. Egyes-e tagja. Vallásos, transzcendens, sokszor balladai-szimbolikus hangvételű figurális képeinek többsége színes tusrajz, szívesen dolgozik aquatintával is. Freskófestészettel és színes üvegablak tervezéssel is foglalkozik. – ~ munkája a Miskolc-Avas-déli Ige Temploma Négy evangélista-szentélyfreskója (1998) és Feltámadt Krisztus színes üvegablaka. **

KMML III:933.

Xantus János, csíktaplócai, John Xantus de Vesey (Csokonya, Somogy vm., 1825. okt. 5.–Bp., 1894. dec. 13.): néprajz-, földrajz- és természettudós. – A 15. sz: Erdélybe bevándorolt, s ott m. nemességet nyert gör. család sarja. Apja, Ignác 1828-: Somogy vm. főügyésze. ~ a győri bencés gimn-ban végzett (→Czuczor Gergely Bencés Gimnázium), Pécsett jogott tanult. Kaposváron aljegyző. 1847: Pesten ügyvédi vizsgát tett. – 1848 nyarán Csokonyán nemzetőr, majd Pesten a tüzérek közé állt. A →pákozdi csatában tűzmester.  Ezután átlépett a gyalogsághoz, ahol a 46. zászlóalj főhadnagya lett 1849. II. 8: Érsekújvárt fogságba esett. Gyalog vitték Pozsonyba, ahol kórházba került. Felgyógyulása után hadifogolyként Königräzbe, majd Pilsenbe került. 1850. VII: szabadult. Hazafias nyilatkozatai miatt prágában ismét elfogták, börtönre ítélték. A fogságból megszökött, s No-on, Belgiumon és Fro-on át Londonba menekült, 1851 végén az USA-ba hajózott. New Yorkban alkalmi munkás. 1852. XII. 1: rajzoló mérnöknek szerződtették a Saint-Louisból Kaliforniába vezető vasút nyomvonalának kitűzésénél. Cansasban találkozott először indiánokkal, 1853: New Orléansban a lat., sp., ném. nyelv tanára, 900 $ évi fizetést és lakást kapott. Sárgalázba esett, ezért Texasba ment, ahol részletre birtokot vett. 1855 őszén Vésey Lajos álnéven szanitéc őrmesterként vállalt szolg-ot a cansasi Fort Riley erődben. A Smithsonian Institute megbízásából növényeket és állatokat gyűjtött, melyekből a M. Nemz. Múz-nak is küldött. Ezzel itthon olyan elismerést váltott ki, hogy  1859: a MTA l. tagjává választották. Ez évben fölmentették a katonai szolgálat alól. Ettől kezdve idejét az amerikai prérividék természetrajzi feltérképezésének szentelte, tengeráramlási megfigyeléseket végzett a Kaliforniai-fszg. csúcsánál, a San Lucas-foknál, ami alkalmat teremtett számára a tenger élővilágának gyűjtésére. – 1861 végén visszatért Mo-ra. 1861. I. 22/27: tartotta akadémiai székfoglaló előadását Adatok a tenger természettani földrajzához c-m. Az év derekán visszatért Amerikába, a washingtoni Tengerészeti Min. titkára, majd 1864. VI-ig az USA mexikói konzulja. Ezt feladva végül teljes természettudományi gyűjteményével Mo-ra költözött. – Megromlott egészségi állapota miatt először Ótárafüreden gyógykezelték, majd erdélyi körutat tett. Indítványozta egy természetrajzi kvtár szervezését, fölvetette egy állami állatkert létrehozásának tervét: közreműködésével nyílt meg 1866. VIII. 6: a pesti állatkert, melynek ig-ja lett. 1868: osztr.–m. expedícióval K–Ázsiába indult. Ceylonban, Sziámban, Kínában és Japánban végeztek gyűjtéseket. A kutatóút vezetőivel ~ összekülönbözött azon, hogy a gyűjtött anyag a bécsi v. a pesti múz-ba kerüljön-e, ezért 1869: különvált az expedíciótól. Celebesz, Borneó és Jáva szg-én hatalmas állattani anyagot gyűjtött (legnevezetesebb darabja egy preparált orangután). 2500 db-os, borneói etnológiai gyűjt-éből alapították meg a Nemz. Múz. Népr. Oszt-ának, a későbbi Népr. Múz-nak az alapjait. – 1870. XI: hazatért, gyűjt-e földolgozásába kezdett. 1872. IIIl. 5: a Nemz. Múz. Néprajzi Oszt-ának első őre (ig-ja). Rómer Flórissal összeállították a bécsi világkiállításon szereplő első m. néprajzi gyűjt-t. 1872: részt vett a M. Földrajzi Társ. megalapításában, 1890: alelnöke. Az erdélyi Pázmány Péter Társ. tagja. – 1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át, az Adriai-tenger partjára ment gyógyulni; hamarosan elborult elmével került haza, és meghalt. Sírja a Kerepesi temetőben. – Karl May ~t No-i élménybeszámolója és levelezésének köszönhetően ismerte meg: engedélyt kért ~tól, hogy álnéven (Old Shatterhand) szerepeltethesse Winnetou c. művében. – M: ~ levelei Éjszakamerikából. Közli Prépost István, Pest, 1858. –  A természet kalendáriuma. H. n., 1858.  – Descriptions of supposed new species of birds, from cape St. Lucas, Lower California, Notes on a collection of birds, made … at cape St. Lucas. Philadelphia, 1859. – Utazás Kalifornia déli részeiben, Pest, 1860. – Utasítás természetrajzi tárgyak gyűjtésére, elkészítésére, megtartására és tovaszállítására. Pest, 1862. – A közoktatási min. megbízásából gyűjtött s a M. Nemz. Múz-ban ideigl. kiállított népismei tárgyak leíró sorozata. H. n., 1871. – Vezető a m. nemz. múz. népismei gyűjteményében. Bp., 1874. – A természettudományok ált. haladása. Bp., 1874. – Néhány hét Ceylon szigetén. Bp., 1874. – Természeti földrajz. Segédkönyv a középisk-k számára s a nagy közönség használatára. Bp., 1878. – Uti-emlékeim Singapoore és vidékéről, Győr, 1879. – Borneo szigetén. 1870-ben tett utazásomról. Bp., 1880.  **

Szinnyei XIV:1663. – Sándor István: János Kszantusz. Bp., 1954. (Klny. Acta Ethnogr.) –: ~ amerikai népr. tanulm-ai. Bp., 1957. (Klny. Népr. Értes.) – Németh Imre: A Bíbor-tenger partján. ~ életregénye. Bp., 1961. –  Sándor István: ~. Bp., 1970. – Gulyás–Viczián XXXII. (kz)