Wimpfeling, Jakob (Schlettstadt, Elzász, 1450. júl. 25.–Schlettstadt, 1528. nov. 17.): áldozópap, egyetemi tanár, pedagógus. – Freburg in Breisgauban, Erfurtban, 1469–: Heidelberben tanult. Pappá szetelték, Heidelbergben tanított.  1483–97: Speyerben élt, vsz. szegyh-i szónok. 1498: ismét Heidelberben tanár. Megfordult Strassburgban, Bázelben. 1515–: főként Slettstadtban működött. Kezdetben üdvözölte Luther fellépését, de a katolikus hithez ragaszkodott. – ~ a ker. humanista nevelés egyéni hangú ném. képviselője. Műveiben hangoztatta, hogy az ifj. nevelése egyaránt érdeke az Egyh-nak és az államnak. A vallásos nevelés szempontjából is hasznos a humanista szellemű nevelés, de a ker. írók műveinek olvasását sem szabad elhanyagolni az antik klasszikus szerzők kedvéért. A tanulóktól tervszerű munkát, szorgalmat, rendet, a nevelőtől szeretetet, tetterőt és élénkséget követelt. A tanítási módszer legyen fokozatosan haladó, a könnyűről a nehezebb tananyag felé, legyen tekintettel a növendék értelmi erejére és életkorára. A tanulás célja nem az, hogy hírnévre és gazdagságra tegyünk szert, hanem hogy a lelket felüdítsük, az erényt gyarapítsuk, a szülőknek örömet szerezzünk; hogy nemzetünknek becsületére, hazánknak üdvére legyünk, végül hogy elérjük az örök életet. Az erre irányuló ped. hatás 1. az isteni kegyelemből, 2. a szülők becsületes életéből, 3. a példa útján történő motiválásból, 4. az erényre való késztetésből táplálkozik. ~ a ker. hit, a ném. nemz. szellem és a humanizmus összeegyeztetésére törekedett; fontosnak tartotta a tanításbeli egyöntetűség bizonyos szintű kialakítását az egész ném. földön. – Fm: Isidoneus Germanicus. Útmutató a ném. ifjúságnak. (1497) – Agatharchia. Királytükör. (1498) – Adolescentia. (1500) M.I.

LThK X:1173.