Magyar Katolikus Lexikon > W > Werner


Werner Adolf Vilmos OCist (Tiszafüred, Heves vm., 1867. máj. 14.–Zirc, 1939. febr. 5.): zirc–pilis–pásztói és szentgotthárdi apát. – Egerben gimn. tanult, 1883. VIII. 27: lépett a r-be. a teol. Zircen és a bpi Tud.egy. végezte 1890. VIII. 3: pappá szent., bölcsészdrrá avatták. 1891: a bpi Tud.egy-en m–lat. szakos középisk. tanári okl. szerzett. Székesfehérvárt, 1895: Egerben gimn. tanár. 1904–17: Baján házfőn. és ig., 1906:megszervezte az iskolánklvüll okt-ra a Szabadliceális Egyes-et.1917–24: Egerben perjel és gimn. ig., 1921: tanker-i főig. 1924. VI. 25: zirci apát. 1927-: a főrendiház tagja. 1923: az egri Gárdonyi Géza Társ. egyik alapítója, a Kat. Tanáregyes. védnöke. – Írásai: EPhK (1890: 1 m. kvism.); Székesfehérvári kat. főgimn. ért. (1891/92: Gr. Gvadányi József), Fejérm. Közlöny (1893: 75–81.sz. Néhány szó a naturalizmusról); Fejérm. Napló (1894: 84. sz. XIII. Leó p-nál, 1895: 116. sz. Római emlékek); Székesfehérvár és Vid. (1895: 76., 78. sz. A műélvezetről); egri főgimn. ért. (1899: Az önmunkásságról); Római világ (Bp., 1899: Pogány sírok világában); Egri Hiradó (1900: 97. sz. Emlékbeszéd Vörösmartyról); Egri érs. felsőbb leányisk. ért. (1901/02: Vörösmarty Mihály hazafias költészete), Bajai főgimn. ért. (1905/06: A műalkotás és műélvezet), Független Újs. (1907: 8. sz. A m. nyelv); Kat. Szle (1910: 2 kvism.); Fináczy-emlékfüzet. (Bp., 1930: Megemlékezése) – M: Goethe és Kármán. Szombathely, 1890. – Kisfaludy Sándor levélregénye. (Dri ért.) Bp., 1890. – A székesfehérvári kat. főgimn. tört. Székesfehérvár, 1896. – A ciszterci rend bajai kat. főgimn. 1904/05–1916/17. ért. (1–13 db.) Közli. Baja, 1905–1917. – A bajai főgimn. tört. Baja, 1914. (Klny. Ciszt. rend bajai főgimn. ért.) – Pázmány Péter négy prédikációja. Magyarázta. Szeged, 1914. (Irod. s.kvek, 15.) – A bajai főgimn. tört. Baja, 1914. (Klny. Ciszt. rend bajai főgimn. ért.) – A ciszterci rend egri kat. (1921-től Szt Bernát) főgimn. 1917/18–1923/24. ért. (1–6 db.) Közli. Eger, 1918–1924. – Álneve: Werner A. Vilmos [1890]  88

Rajner 1893:125. – Békefi 1896:381. – Vajda 1900:82. – Kalmár 1907:3., 1910:3. – Heves vm. 1909. – Szinnyei XIV:1523. – Krücken–Parlagi 1918. II:725. – Barthos–Csetri 1923:100. – Dr. Deák 1927:19. – M. ogy. alm. 1927:354.; 1931:360., 1935:362. – Ogy. alm. 1927:(F).30., 1931., 1935. – MKA 1928:131. – M. társ. lex. 1930:619. – Strazimir 1933:1090. – Rapcsányi 1934:309. Arck. – Fejér vm. 1937:361. – Schem. Cist. 1942:197. – Kiss 1993:122. – Balogh–Gergely 1993. I:189; II:93. – Értesítők 1995. 1:998–1010.; 1997. 3:7162-7167. – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz.)

Werner Alajos (Újkécske, Pest vm., 1905. júl. 14.–Bp., 1978. nov. 8.): áldozópap, karnagy, zeneszerző. – Nagyszülei Bajoro-ból ill. Au-ból telepedtek Pozsonyba. Nagyapjának zongoragyára volt. Szülei Újkécskén füszerüzletet nyitottak, de ~ születése után az üzlet tönrement, visszaköltöztek Pozsonyba. ~nek öt testvére volt. Pozsonyban az áll. reálgim. m. osztályában 1923: éretts. VIII–IX: megkezdte a noviciátus egy osztrák kapucinus ktorban, de nem bírta az erős fizikai munkát, elhagyta a r-et. →Géfin Gyula ajánlására felvételt nyert a szombathelyi egyh-be, itt kezdte, 1925-: Bpen a KPI-ben folytatta a teol-t, 1928. VI. 17: Mikes János mpp. pappá sztelte és Rómába küldte egyhzenei tanulmányokra. 5 évet töltött Rómában, közben 1930: Bpen teol. dr., 1931: Rómában a gregorián ének dr-a, 1933: a szt zene magisztere fokozatot szerezte. – Hazatérve 1933. IX: Szombathelyen ppi szertartó és levtáros, zeneig., a szem. zenetanára. Megszervezte és 1942-ig vezette a →Scola Cantorum Sabariensis fiú-énekkart. 1936-: hetente feljárt Bp-re mint a Zeneakad. a greg. ének és az egyh.zene óraadó tanára, 1942: kinevezték ny. r. tanár, a Scolát átadta Radványi Mihálynak, Bp-re,a →Regnum Marianum közösség házába költözött. A regnumista fiukból s 7-8 felnőttből szervezte meg a →Schola regia énekkart. 1947–62: az →Országos Magyar Cecilia Egyesület ig-ja. – 1950. VII. 31: felmentették egyetemi tanári állásától, XI. 21: nyugdíjazták. Az Egyetemi tp. karnagya és a KPI pref-a, 1951: a SZIA III. o. tagja. 1952 nyarán elbocsátották, hogy ne fertőzze az ifjúságot. A máriaremetei kegytp. kántora lett. AZ OMCE ig-jaként kapcsolatban állt az egyh. zene fontos személyiségeivel. – 1957: Fro-ban egy egyhzenei kongresszuson képviselte Mo-ot. 1959-: ismételten kihallgatták, 1961 tavaszán házkutatást tartottak nála, V. 29: letartóztatták, s a →regnumi perek fő vádlottja lett. A VII. 3–6-i perben 7 társával együtt a ‘népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétel büntettében’ elsőrendű vádlottként Fazekas Ferenc bíró 5 év és 6 hónap börtönre, 5000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. II. fokon VIII. 29: a ‘népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntettnek’ minősítve, az I. fokú ítéletet helybenhagyta, de teljes vagyonelkobzásra ítélte; árverésén zongoráját →Kodály Zoltán vásárolta vissza. 1963. III. 29: részleges közkegyelemmel szabadult, de rendőri felügyelet alatt tartották. Celldömölkön a kegytp. kántora lett. – 1964. XII. 7: ismét letartóztatták, az 1965. IV. 29–V. 21-i tárgyaláson 6 paptársával együtt ‘összeesküvésre irányuló előkészület’ vádjával Bimbó István bíró 2 év 6 hónapra ítélte, amit II. fokon Vida Ferenc bíró 1 év 6 hónapra mérsékelt. Tökölön és 1966–67: Vácott raboskodott. 1967. XII. 23: szabadult. Ismét rendőri felügyelet alatt volt. Visszatért Máriaremetére, meghívásokra ádventi, nagyböjti triduumokat tartott. Részt vett a m. lit. zenei élet a II. Vat. Zsin. utáni megújításában. – Miséket írt, megzenésítette a Te Deumot és a Magnificatot. – M: Una rarita musicale della Biblioteca Vescovile di Szombathely. Róma, 1931. – A szombathelyi ppi kvtár zenei ritkaságai. Szombathely, 1934. – Az éneklő egyh. Szombathely, 1937. (új kiad. Bp., 1944) – A szent zene törv-ei. X. Pius p. motu propriója az egyh. zenéről; XI. Pius p. ap. constitutiója a lit-ról, a greg. ének és egyh. zene fokozottabb műveléséről. Ford. Bp., 1940. – Éneklő élet. Bp., 1947. – Hozsanna. Teljes kótás ima- és énekeskv. a Harmat–Sík: Szt vagy, Uram! énektár összes énekeivel, kibővítve más régi és újabb m. és gregorián dallamokkal. Az imarészt összeáll. Uo., 1948. – Cantus cantorum. Harmat Artúrral. Uo., 1958. – Missa Mercedes. M. ordinárium. Uo., 1970. (szólamkiadás 1971) – 4 m. passio. Bp., 1972. – Passio-turbák. Uo., 1974. S.F.

Géfin II:372; III:459. – Schem. Sab. 1972:192; 1977:115. – A 200 é. szombathelyi egyhm. emlékkv-e Szombathely, 1977. (Szigeti Kilián: A szombathelyi egyhm. egyh. zenéjének tört.) – A Szombathelyi Egyhm. Hiv. Közlem. 1979. I:5. – M. Egyházzene 1995:1. sz. (Tardy László: ~ és az egyh. népénekek) – M. Kórus 2001:2. sz. (Tóth József: A remetei kántor) – Hetényi Varga I:456. – Gál József: Schola Cantorum Sabariensis. Szombathely, 1996.

Werner Ferenc (Szentfülöp, Bács-Bodrog vm., 1913. okt. 6.–Linz, Ausztria, 1991. aug. 6.): plébános. – Zágrábban 1938. VI. 26: pappá szent., Versecen, 1939: Fehértemplomon, 1941: Nagykikindán kp. 1942: Tárcsón plnos (1944: Sándoregyházát is ellátta). Tárcsón 1935: 1900 r. k. lakosból 1000 horv., 900 ném. 1944 őszén a ném. kiürítéskor helyben maradt, a partizánok gyűjtőtáborba hurcolták. A lágerből – azon horv. híveinek közbenjárására, akikért ő előzőleg kezességet vállalt – 1945. V. 3: szabadult. 1951: egyszeri eltávozást engedélyt kapott, s nem tér vissza Tárcsóra, ahol 1952-re kb. 200 hívő maradt, jórészt ortodoxokkal vegyes házasságban. Au-ban pléb-ákon lelkész, később 1988-: nyugdíjazásáig kórházlelkész. – Tárcsón 1944. X. 22: a partizánok agyonvertek, kivégeztek 82 idős férfit (a kivégzettek személyi adatait, a falu rémségeit ~ lejegyezte a tört.írás számára). 1983: a 771 r. k-ból 687 horv., 79 m., 30 bolgár és 16 ném., 1991: a 7569 lakosból 126 m. 88

Erős 1993:578. – H.Varga 1994. II:323. Arck. – Schicksal der Deutschen in Jugoslawien. Augsburg, 1994:197. (Bericht des Pfarrers Franz Werner aus Starschowa, Bezirk Pantschowa in Bánat).

Werner Rezső (Kalocsa, Pest, Pilis és Solt vm., 1838. júl. 12.–Bp., 1907. ápr. 15.): jogász, egyetemi tanár. – A gimn. 1–4. o-át Kalocsán, az 5–6. o-át Baján, a 7–8. o-át mint kalocsai papnöv. Pécsett végezte, azután 2 é. töltött a kalocsai papnev-ben teol. hallg. Kilépése után éretts. 1859-: a bpi Tud.egy. joghallg. 1865: az akkor újólag megnyitott pécsi ppi joglíc. s.tanára, a 3. szigorlata letétele után jogi dr. A bölcs-i és jogtud-ok előadója, 1866: rk., 1869: r. tanára. 1873–88: a kassai kir. jogakad. r. tanára, 1888.VIII. 29. – 1905: nyugdíjazásáig Kolozsvárt a Ferenc József Tud.egy. bölcsészeti jogtan, a jogtud. enciklopédia, s a tételes nemzetk. jog egy. tanára. Bpen letelepedve zárkózott különc életet élt. – Cikkei: M. Igazságügy, Büntetőjog Tára, Jogtud. KözIöny, stb. – M: A természetjog, vagy bölcseleti jogtud. kézi kve, összehasonlító tekintettel a tételesjog intézkedéseire. Írta Schilling Frigyes Adolf. Ford. Pest, 1869. (2. kiad. Bp., 1874. 3. kiad. 1880) – A bölcsészeti jogtudomány történelme. Kiegészítésül Schilling természetjogi művéhez. Bp., 1875. ([csak a] 2. jav. kiad. A jogtudomány történelme címmel 1881.; 3. jav. kiad. 1892., 4. kiad. 1900., 5. kiad. 1903) – A dulus és culpa jelentősége a büntetőjogban. Bp., 1879. (Klny. M. Igazságügy) – A m. büntetőjog ált. elvei. Az 1878: 5. és 1879: 60. tc. alapján. Uo., 1881. – A bűntettek, vétségek és kihágások. A m. büntetőtörvénykvek (1878: 5. és 1879: 4. tc.) szerint isk. használatra. Uo., 1882. – Véleményes jelentése dr. Somló Bódog habilitálási értekezése tárgyában. Kolozsvár, 1899. – Dr. Oberschall Pál Visszaesés c. művére vonatkozólag. (Magántanárrá képesítése céljából). Uo., 1901. 88

Bp. Hírl. 1907: 92., 94. sz. – Ellenzék 1907: 90. sz. (Lázár Ernő) – Kincses kalendáriom. 1908. (†ápr. 16.) – Szinnyei XIV:1527. (†ápr. 15.) – Márki 1922:170. (+ ápr. 14.) – Gulyás–Viczián XXXII: (kz-ban)