Weber Anna, Szontághné (Rozsnyó, Gömör és Kishont vm., 18??–??): csipkeverő. – A 19/20. sz. fordulóján a rozsnyói „Bagolyvárban" leánynev. int-et létesített és működtetett. A csetneki Szontagh sógornői által bevezetett „ír guipure" típusú, 206 cm hosszú csipke-terítőt készített az esztergomi bazilika egyik oltárára. 88

Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? Somorja, 1999: 399.

Weber Bonaventura →Wéber Bónis

Weber Jácint Péter, OSB (Nagykikinda, Torontál vm., 1876. dec. 26.–Bp., 1939. júl. 26.): főiskolai tanár. – 1892. VII. 31: lépett a r-be. A teol-t Pannonhalmán végezte, 1898. VI. 29: ünn. fog-at tett. A bpi tudegy-en 1899: lat–ném. szakot végzett, VII. 2: pappá szent. Esztergomban gimn. tanár. 1901: Kistapolcsányban József főhg. nevelője. 1904: Pannonhalmán főisk. tanár, 1910–16: főapáti titkár, 1914–26: főjószágkormányzó- és a veszprémi ker. jószágkormányzója is. – 1926: Lequeitióban, 1929: Steenockerzeelben IV. Károly kir. árváinak tanára, nev-je, a kir. család lelkésze. 1939. VI: Balatonfüreden betegszabadságon. – Írása: Studien und Mitteilungen (1913:186. Einiges aus der ung. Kongregation) 88

Vajda 1900:89. – MKA 1928:196. – P. Hírl. 1939. VII. 28. – Pannonhalmi Szle 1939:318. (Blazovich Jákó: ~ 1876–1939) – PN 1987:139. (1067.) – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz-ban)

Weber József Lénárt (Buda, 1702 k.–Buda, 1773. jún. 8.): szobrász. – 1757–72: dolgozott Budán. Buda-Víziváros Szt Anna-tp-a és Flórián-kpnája (Fő u. 90.) számára végzett szobrászati munkái közül eredeti helyükön a Szt Anna-tp. kapuját díszítő Hit, Remény, Szeretet szobrok találhatók. ~ faragta az Országúti Szt István-tp. Szt Kereszt-oltárának Szűz Mária és Szt János szobrait, valamint a Városháza lépcsőkorlátját és annak vázáit. **

Aggházy I–III. – ML IV:728.

Weber Mária Angela, ZND (1881. aug. 31.–Bp., 1961. jún. 17.): apáca. – 1908. I. 10: Pozsonyban lépett az →ágostonos kanonisszák r-jébe. 1910: tett fog-at. 1931: Zalaegerszegen el. isk. tanítónő, 1938: ig. – A szétszóratás után Bpen rokonoknál nyugdíjasként élt. r.k.

Weber Mária Arnoldina, FMMN (Westhausen, Au., 1886. ápr. 19.–Bp., 1945. jan. 11.): szerzetesnő. – 1907. V. 14: Eichgrabenban lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába. 1911. II. 2: első, 1914. IV. 16: utolsó fog-át uo. tette. Adománygyűjtő nővér volt. A nővérek közé dobott kézigránát ölte meg. r.k.

Weber Péter (Nagykikinda, Torontál vm., 1884. ápr. 20.–Fehértemplom, 1944. nov. 8.): esperes-plébános. – Szülei földművelők. Nagykikindán 1902. VI. 26: éretts., a bpi Tud.egy. Hittud. Karán 1903–07: végzett, Temesvárott 1907. VI. 29: pappá szent., Fehértemplomban, 1908: Kisbecskereken, 1909. V. 1: Makón, 1916: Szegeden a rókusi pléb. kp. 1917: tábori lelkész. 1918: Temeskutason, 1927: Istvánföldén, 1929: Nagykárolyfalván (1910: 3.840 fő, 151 m., 3.497 ném., 105 oláh, 57 szerb; 3627 r. k.) plnos. 1931: esp. A bánáti falu 1941. IV–1944. IX: ném. megszállás és közigazg. alatt volt. 1944 nyarán a "német vér" mentésekor hívei egy részével helyben maradt. 1944. X. 2: a szovjet elfoglalták Nagykárolyfalvát, ahol X. 5: a szerb partizánok vették át az uralmat, megerőszakolták a nőket (többen öngyilkosok lettek), X. 9: 28 ffit zsúfoltak egy 8 m2-es helyiségbe, csak XI. 6: kezdték meg a "kihallgatásukat". XI. 8: Fehértemplomra vittek 38 személyt (köztük ~t, Zeller Lajos ügyvédet, Lenhardt József orvost, Leidecker Károly jegyzőt és 6 szülni készülő asszonyt), ahol mindegyiküket kivégezték. Nagykárolyfalván a szerbek gyüjtőtábort rendeztek be, ahol több bánáti r. k. lelkész raboskodott. 1945. I. 1: 200 lakost szovjet internáló táborba indítottak, a többieket különböző délvidéki táborokba hurcolták, ahol többségük éhenhalt. 1944 őszén a katonák a főoltár képét átszúrták, a szobrokat megcsonkították, a színes ablakokat betörték. Ismeretlenek az egyh. anyakveket megsemmisítették, (csak kereszteltek anyakvének 1805-1890: mutatója maradt meg. Nagykárolyfalván [amit az OZNA főnökéről Rankovityevo-nak neveztek el] 1983: 68 r. k. hívő élt (15 m., 21 horv., 14 bolgár, 12 szlovén, 6 cseh). – Bpen a Szt Imre Kör tagjaként a magyarországi főiskolák katolikus ifjúságának hivatalos havi 3x-i lapja a Keresztény Magyar Ifjúság 1906–07: társszerk. T.E.

Schem. Csan. 1916:196. (s.v. Weber; * ápr. 28.) – Rohrbacher, Leopold: Ein Volk ausgelöscht. Die Ausrottung des Donauschwabentums in Jugoslawien 1944-1948. Salzburg, 1949: 34. – Volk, Hans: 150 Jahre Karlsdorf. Freilassing, 1958. – Viczián 1978:23. (57.), 1995:191. (925.) – Erős 1993:577. (s.v. Weber; * ápr. 20.) – H.Varga 1994. II: 322. (s.v. Wéber; * ápr. 20.) – Berzeviczy 2000:1449.

Weber Teréz M. Johanna, CSA (Szajk, Baranya vm., 1921. ápr. 19.–Pécs, 1949. szept. 5.): apáca. – 1942. VI. 2: Pécsett lépett a r-be. 1944. X. 8: első, 1947. X. 12: örök fog-át uo. tette. r.k.

---

Weber Bonaventura (19–20. sz.): nevelőint. igazgató, iskolatestvér. – 1899–1912(is): a Ker. Iskolatestvérek de la Salle Szt Jánosról nev. nyitrabajnai fiúnev.- és tanint. (újoncjelöltek nev. int-e, fiúnev. int., internátus, polg. és el. fiúisk., gazd. ismétlőisk.) ig-ja. – Cikke: nyitrabajnai r. k. polg. fiúisk. ért. (1912: A fiúnev.- és tanint. krónikája 1899-től 1909-ig) – M: A Ker. Iskolatestvérek de la Salle Szent. Jánosról nevezett nyitrabajnai fiúnevelő és tanintézetének ért. az 1910/11–1911/12. isk. évről. Közzéteszi. Nyitrabajna (ny. Esztergom), 1911–1912. 88

Egyetemes névtár 1902:609.; 1904:506.; 1909/10:506. (s.v. Weber Bonaventura) – Deák 1942:506. (s.v. Weber Bonaventura) – Értesítők. 25809–25810. (s.v. Weber Bónis)

Weber Bónis →Weber Bonaventura

Weber X. Ferenc (Pécs, Baranya vm., 1829. márc. 25.–München, 1887. dec. 28.): festő. – Szülők: Ferenc (+1862) kereskedő, Csecselics Terézia (+1829). Félárvaként iskoláit Pécsett végezte, apja kereskedőnek szánta, rajzai fölkeltették Náchod Móric (1828–1895) festő figyelmét, aki festészeti alapismeretekre oktatta. Apja halála után üzletét eladta, 1862. nyarától Münchenben tanult, majd utazgatott, Itáliában töltött hosszabb időt. Münchenben telepedett le, ahol festésből élt, a müncheni képzőműv. int. tanárává nevezték ki. Tagja volt a müncheni M. Egyletnek. Szigetvár végperceit ábrázoló képe tette híressé. József főhg fiainak, Józsefnek és Lászlónak Pécsett megörökített első ágyulövéseit ábrázolják. E képeket a város polgármesteri hivatalában helyezték el. A pécsi budai külvárosi temető kpnájában van egy Madonna képe, a melyet szülei emlékére festett. 1886: a temesvári tp. Sztháromság oltárképe volt utolsó, teljesen be nem fejezett műve. 7 nyelven beszélt; régiség és műkincs gyűjteményét a bajor kincstár elárvereztette. 88

Várady 1896:436. kép