Magyar Katolikus Lexikon > W > Weber


Weber Anna, Szontághné (Rozsnyó, Gömör és Kishont vm., 18??–??): csipkeverő. – A 19/20. sz. fordulóján a rozsnyói „Bagolyvárban" leánynev. int-et létesített és működtetett. A csetneki Szontagh sógornői által bevezetett „ír guipure" típusú, 206 cm hosszú csipke-terítőt készített az esztergomi bazilika egyik oltárára. 88

Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? Somorja, 1999: 399.

Weber Bonaventura →Wéber Bónis

Weber Jácint Péter, OSB (Nagykikinda, Torontál vm., 1876. dec. 26.–Bp., 1939. júl. 26.): főiskolai tanár. – 1892. VII. 31: lépett a r-be. A teol-t Pannonhalmán végezte, 1898. VI. 29: ünn. fog-at tett. A bpi tudegy-en 1899: lat–ném. szakot végzett, VII. 2: pappá szent. Esztergomban gimn. tanár. 1901: Kistapolcsányban József főhg. nevelője. 1904: Pannonhalmán főisk. tanár, 1910–16: főapáti titkár, 1914–26: főjószágkormányzó- és a veszprémi ker. jószágkormányzója is. – 1926: Lequeitióban, 1929: Steenockerzeelben IV. Károly kir. árváinak tanára, nev-je, a kir. család lelkésze. 1939. VI: Balatonfüreden betegszabadságon. – Írása: Studien und Mitteilungen (1913:186. Einiges aus der ung. Kongregation) 88

Vajda 1900:89. – MKA 1928:196. – P. Hírl. 1939. VII. 28. – Pannonhalmi Szle 1939:318. (Blazovich Jákó: ~ 1876–1939) – PN 1987:139. (1067.) – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz-ban)

Weber József Lénárt (Buda, 1702 k.–Buda, 1773. jún. 8.): szobrász. – 1757–72: dolgozott Budán. Buda-Víziváros Szt Anna-tp-a és Flórián-kpnája (Fő u. 90.) számára végzett szobrászati munkái közül eredeti helyükön a Szt Anna-tp. kapuját díszítő Hit, Remény, Szeretet szobrok találhatók. ~ faragta az Országúti Szt István-tp. Szt Kereszt-oltárának Szűz Mária és Szt János szobrait, valamint a Városháza lépcsőkorlátját és annak vázáit. **

Aggházy I–III. – ML IV:728.

Weber Mária Angela, ZND (1881. aug. 31.–Bp., 1961. jún. 17.): apáca. – 1908. I. 10: Pozsonyban lépett az →ágostonos kanonisszák r-jébe. 1910: tett fog-at. 1931: Zalaegerszegen el. isk. tanítónő, 1938: ig. – A szétszóratás után Bpen rokonoknál nyugdíjasként élt. r.k.

Weber Mária Arnoldina, FMMN (Westhausen, Au., 1886. ápr. 19.–Bp., 1945. jan. 11.): szerzetesnő. – 1907. V. 14: Eichgrabenban lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába. 1911. II. 2: első, 1914. IV. 16: utolsó fog-át uo. tette. Adománygyűjtő nővér volt. A nővérek közé dobott kézigránát ölte meg. r.k.

Weber Péter (Nagykikinda, Torontál vm., 1884. ápr. 20.–Fehértemplom, 1944. nov. 8.): esperes-plébános. – Szülei földművelők. Nagykikindán 1902. VI. 26: éretts., a bpi Tud.egy. Hittud. Karán 1903–07: végzett, Temesvárott 1907. VI. 29: pappá szent., Fehértemplomban, 1908: Kisbecskereken, 1909. V. 1: Makón, 1916: Szegeden a rókusi pléb. kp. 1917: tábori lelkész. 1918: Temeskutason, 1927: Istvánföldén, 1929: Nagykárolyfalván (1910: 3.840 fő, 151 m., 3.497 ném., 105 oláh, 57 szerb; 3627 r. k.) plnos. 1931: esp. A bánáti falu 1941. IV–1944. IX: ném. megszállás és közigazg. alatt volt. 1944 nyarán a "német vér" mentésekor hívei egy részével helyben maradt. 1944. X. 2: a szovjet elfoglalták Nagykárolyfalvát, ahol X. 5: a szerb partizánok vették át az uralmat, megerőszakolták a nőket (többen öngyilkosok lettek), X. 9: 28 ffit zsúfoltak egy 8 m2-es helyiségbe, csak XI. 6: kezdték meg a "kihallgatásukat". XI. 8: Fehértemplomra vittek 38 személyt (köztük ~t, Zeller Lajos ügyvédet, Lenhardt József orvost, Leidecker Károly jegyzőt és 6 szülni készülő asszonyt), ahol mindegyiküket kivégezték. Nagykárolyfalván a szerbek gyüjtőtábort rendeztek be, ahol több bánáti r. k. lelkész raboskodott. 1945. I. 1: 200 lakost szovjet internáló táborba indítottak, a többieket különböző délvidéki táborokba hurcolták, ahol többségük éhenhalt. 1944 őszén a katonák a főoltár képét átszúrták, a szobrokat megcsonkították, a színes ablakokat betörték. Ismeretlenek az egyh. anyakveket megsemmisítették, (csak kereszteltek anyakvének 1805-1890: mutatója maradt meg. Nagykárolyfalván [amit az OZNA főnökéről Rankovityevo-nak neveztek el] 1983: 68 r. k. hívő élt (15 m., 21 horv., 14 bolgár, 12 szlovén, 6 cseh). – Bpen a Szt Imre Kör tagjaként a magyarországi főiskolák katolikus ifjúságának hivatalos havi 3x-i lapja a Keresztény Magyar Ifjúság 1906–07: társszerk. T.E.

Schem. Csan. 1916:196. (s.v. Weber; * ápr. 28.) – Rohrbacher, Leopold: Ein Volk ausgelöscht. Die Ausrottung des Donauschwabentums in Jugoslawien 1944-1948. Salzburg, 1949: 34. – Volk, Hans: 150 Jahre Karlsdorf. Freilassing, 1958. – Viczián 1978:23. (57.), 1995:191. (925.) – Erős 1993:577. (s.v. Weber; * ápr. 20.) – H.Varga 1994. II: 322. (s.v. Wéber; * ápr. 20.) – Berzeviczy 2000:1449.

Weber Teréz M. Johanna, CSA (Szajk, Baranya vm., 1921. ápr. 19.–Pécs, 1949. szept. 5.): apáca. – 1942. VI. 2: Pécsett lépett a r-be. 1944. X. 8: első, 1947. X. 12: örök fog-át uo. tette. r.k.