Magyar Katolikus Lexikon > W > Walper


Walper Ferenc (Csobánka, Pest vm., 1929. febr. 7.–Csobánka, 2006. dec. 14.): kanonok. – A gimn-ot a →Szentendrei R.K. Egyházközségi Gimnáziumban kezdte, 1944 őszén a bp-i piarista gimn-ban folytatta. 1946. III: a családjával kitelepítették Némo-ba. Münchenben tanulta a nyelvet, 1947. I: az ujonnan alapított Sankt Albert isk-ba került, ahol menekült németeket tanítottak, akik papok akartak lenni. Fil. és teol. tanulmányait Frankfurtban a jezsuiták Sankt Georgen főiskoláján kezdte. 1947-50 között felvették a königsteini szemináriumba, miközben a székesfehérvári egyhm mint kispapot átvette. Shvoy Lajos mpp. kérésére 1950: átment a fribourgi Katolikus Egyetem teológiai karára, 1952. III-ig a Salesianum szemináriumban, majd diákonusként a Foyer Saint Justin OSA tanulmányi házban lakott. 1952. VI. 15: Hász István v. tábori püspök Unterägeriben (Svájc) szentelte pappá. A PMI növ-eként Rómában a Lateráni Egy-en kánonjogot tanult, de betegség miatt meg kellett szakítania tanulmányait. Egy év kihagyással a bécsi egy-en folytatta, s a Canisianusheim Rosenburg am Kamp (a késői hivatások szemináriuma) első prefektusa, majd annak rektora lett. – 1956: az Osztrák Karitász és az Ausztria Magyarországért Egyesület megbízásából vezette a segélyszállítmányokat Mo-ra, majd a menekültek kivándorlásában segített. 1957: áttelepedett Salembe (Némo.), a freiburgi érsekséghez tartozó gimn-ba mint hittanár és lelkész. 1973: átment a Sankt Pölten-i egyhm-be, a hivatások művének, a Diözesanstelle für kirchliche Berufe elnöke. 1981: Franz →König bíb. érs. kinevezte a Kaniziuswerk vezetőjévé. 1983: visszatért a Sankt Pölten-i egyhm-be. – 1989: Paskai László érs. kérésére jött haza és Bp-en az ujjáalapított ném. lelkészség lelkésze lett. 1994. VIII. 30: esztergom-bp-i főegyhm-s lett, VIII. 31: az esztergomi főkáptalan knkja. – 1967: pápai kamarás, 1984: pápai prelátus, 1990: apostoli protonotárius. St. Pölteni tb. kanonok is. – 1991: a Német Hadisírok Gondozóinak Népszövetsége emlékplakettjével, 1991: 1956-os emlékéremmel, 1994: a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjével, 1996-ban az Osztrák Köztársaság nagy édemjelével, 1997: Pilisvörösvár emlékéremmel, 2004: a Magyarországi Németek Szövetségének arany érdemjelével tüntették ki. – 1997-ben nyugdijba vonult, utolsó éveit Csobánkán töltötte. – M: "Minket is üldöztek..." : a csobánkai svábok kálváriájának és kiűzésének dokumentációja. [Bp.], 1996. (s.v. Franz Walper) [ném-ül is: "Gott schreibt auch auf krummen Zeilen gerade..." : Dokumentation des Leidensweges und der Vertreibung der Deutschen aus Csobánka/Ungarn. Uo., 1996. (s.v. Franz Walper)]  88

Schem. Strig. 1982:445. (csak arck.), 1997:477. Arck., 2006:39. – Beke 2008:805. (s.v. Walper Ferenc)