Magyar Katolikus Lexikon > W > Wajdits


Wajdits Gyula (Nagykanizsa, Zala vm., 1842. szept. 21.–Pécs, 1920. márc. 20.): kanonok. – 1865. IX. 22: pappá szent., X. 8: Mucsiban kp. majd adm., Lengyelben adm., Hőgyészen kp. és h. plnos. 1874. IV: Szakadát plnosa, 1887: a pécsi szem. spirituálisa. 1902: knk. és szegyh. plnos, a tanítóképző ig-ja. 1906–12: az egyhm. isk-k főfelügy-je, 1912: p. prel. 1916: ált. ppi helynök, fehérvári c. prép. – 1884–98: Szemenyei Mihállyal szerk. a Szt Család Naptárát. – M: Emlékkv. a lourdes-i m. zarándoklatról. Szemenyei Mihállyal. Nagykanizsa, 1883. – Galgani Gemma luccai szűz életrajza. Írta Germano di S. Stanislao. Schlegel Leó ném. ford. nyomán ford. Pécs, 1916. 88

M. Sion 1892:715. – Szinnyei XIV:1399. – Schem. Qu. 1917:119. – Komócsy István: A szt élet hírében elhúnyt volt szakadáti plnosnak... ~nak emlékezete. Pécs, 1941. Arck. – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz.)