Magyar Katolikus Lexikon > V > vetőhalászat


vetőhalászat: halfogási mód, mely a halnak felülről kúp alakban hirtelen leborítására törekszik, arra számítva, hogy a hal nem tud függőleges irányban leszállni, ha oldalt v. rézsút igyekszik menekülni, a hálóba kerül, feltéve, hogy a háló gyorsabban süllyed, mint ahogy a hal úszni tud. Eszköze a →vetőháló. A magyarság Jankó szerint a ~tal a Fekete-tenger partjain ismerkedett meg, ahol tanítómesterei görög halászok lehettek. Cs. Gy.

MN II:67.