Magyar Katolikus Lexikon > V > vasvári Szent Mihály társaskáptalan


vasvári Szent Mihály társaskáptalan, 11. sz.–1777.: 1. Alapítási éve ismeretlen, a hagyomány szerint Szt I. István kir. (ur. 1000–38) alapította. 1156: említik először. II. Endre kir. 1217: a kápt. vasvári monostorát említette és tagjait szerzetes testvéreknek nevezte. 1241: a tatárdúlás idején a knk-ok Au-ba menekültek. 1289: Kanizsai István felgyújtotta Vasvárt. Károly Róbert (ur. 1308–42) idején pedig, osztrák hadak ostromolták a helységet, és felgyújtották a ~ tp-át, ahol 1311: a káptalani levtárának nagy része elégett. A knk-ok a 15. sz-tól saját házakban laktak, testületileg csak a zsolozsmára, konventmisére és a közös ügyek tárgyalására gyűltek össze. – Amikor a törökök hatalmukat Zala vm. jelentős részére kiterjesztették, az 1578. évi ogy. úgy döntött, hogy a ~ t levéltárával együtt – amelyben akkor már a →kapornaki Szentséges Üdvözítő apátság és a →zalavári Szent Adorján apátság levtárát is őrizték – Szombathelyre telepítsék át.  – 2. Templomai. A ~ első tp-a a 12. sz-ban épült a Szt Mihály-dombon román stílusban. A háborús pusztítások után többször, pl. 1311 u.  újjáépítették. 1740: romos falait még láthatók voltak. Alapjait feltárták: háromhajós, keletelt  tp. volt, két nyugati toronnyal. – A másik kápt-i tp. Nagyboldogasszony tiszt-re épült és 1342: már említették. A ~ gondozta, idővel plébániatp. lett, egy-egy knk végezte benne a szolgálatot. – 1578: a szombathelyi vártp. lett a ~ liturgikus cselekményeinek színhelye. – 3. A ~ iskolát is tartott fenn, feltehetően elemi szintű kántori iskolaként. Vez-je az éneklőkanonok volt. Mellette a succentor, vagy skolasztikus oktatta a gyermekeket. A növendékek az olvasás, esetleg az írás, a fejszámolás, a latin nyelv alapjai mellett főleg a karéneket tanulták. 1340: Magister Dominicus, 1371: Joannes succentor, 1433: Magister Gregorius neve ismert. Az isk-ban nem knk-ok is tanítottak, 1511: Váradi Ferenc, 1573: Bornemissza Balázs rektor. Az isk. épülete a Szt Mihály-tp. mellett volt. Amikor a ~ Szombathelyre áttelepült, isk-ja Vasváron megszűnt. – 4. A ~ →hiteleshelyi tevékenysége Vas vm-n túl főleg Zala, de Veszprém, sőt Somogy vm-k ter-ére is kiterjedt a hatásköre. III. Béla (ur. 1172–96) óta az ügyintézésben kötelező lett az írásbeliség, s a mai közjegyzői és földhivatali teendőket a hiteleshelyek végezték. A ~ is vállalta ezt a feladatot, a 13. sz-tól megszakítás nélkül a legújabb időkig. A legelső ismert pecsét töredékesen az 1234. évi oklevélen látható, a megújított pecsét 1291-ből ismert, Szent Mihály arkangyal képével és a káptalani felirattal. – A ~ a →királyi kancellária bizalmát élvezte. A legelső ismert oklevél 1233-ból másolatban maradt ránk, de 1234-ből eredeti oklevél bizonyítja a hiteleshely működését. Amikor Dunántúl nagyobb része tör. hódoltsági terület lett, s a pécsi és veszprémi székeskáptalanok, a szekszárdi, somogyvári, majd zalavári és kapornaki konventek befejezték működésüket, a ~ hiteleshelyi tevékenysége nélkülözhetetlenné vált. Az oklevelek készítése a formulás könyvek mintája szerint az olvasókanonok feladata volt. Vasváron kezdetben nem volt olvasóknk., feladatát az éneklőknk, vagy a jegyző vette át. Ezért van adatunk 1273-ból arról, hogy hiteles jegyző működik a kápt-ban, mellette nyilván írnok is volt, akik nem feltétlenül tartoztak a testületbe. A knk-ok végezték a meghallgatásokat, birtokügyekben a határjárásokat, ami nem volt veszélytelen tevékenység, mert a föld birtokosainak érdekeit érintette. Az oklevelek ugyanis őrizték a határjeleket, tulajdoni viták esetén a helyszínre kiszálló kanonok döntötte el a kezében lévő oklevél alapján, hogy kit illet meg a birtok. A káptalan hiteleshelyi működése 1874: szűnt meg. –

5. A káptalani könyvtár anyaga átkerült az Egyházmegyei Könyvtárba. A levéltár ma is két külön egységben él és működik. A "magán-levéltár" Szombathelyi Püspöki Levéltár része (→Szombathelyi Püspöki Levéltár és Vasvár–Szombathelyi Székeskáptalani Levéltár), a hiteleshely-levéltár a Vas megyei Levéltár gondozásában van. A jegyzőkönyvek (1536-1874) 142 kötetben, ennek Elenchusa 8 köt., Indexe 18 köt. A jegyzőkönyvek tartalmazzák a bevallásokat, adás-vételi-, zálogjogi-, adományozási feljegyzéseket, amelyek alapján az oklevelet kiállították. Ezek a helytörténeti kutatás nélkülözhetetlen forrásait őrzik. Különböző kéziratos iratcsomag 146, nem postázott iratok 31 csomag; ezekről a tartalomjegyzék 3 kötetben található. – 6. Kanonkjai. A ~ feje a prépost, aki Vasvár főesperese is volt. Mellette az olvasó-, az éneklő-, az őrknk és több-kevesebb knk volt. A 14. sz-ban a knk-ok száma 12, később 9, 1697–: 4-5. – Feltűnő, hogy a ~ban csak 1600 u. volt olvasóknk. Éneklőknk-ról már 1233: van adatunk, stallumát folyamatosan be kellett tölteni, mert ő irányította az liturgiát és éneket tanított a kápt-i isk-ban. Halála esetén azonnal gondoskodtak helyetteséről. Az őrkanonok felügyelte a káp-i levéltárat, a testületnek és a hiteleshelynek a pecsétjét, a templomi ruhákat és kincstárat és a könyvtárat. Fontos szolgálatáért kapta a jeli-birtokot, amelyet ezért Kustos földjének is neveztek. A dékánt évente a testület saját köréből választotta és megbízta a ~ gazdasági és jogi ügyeinek intézésével. A többi knk-ok külön megbízatással a plébániai teendőket, a hiteleshelyi kiszá1lásokat és a jegyzőkönyvek vezetését végezték. A kápt. kisegítő munkatársai lehettek klerikusok és világi hívek. A zsolozsma végzésében segítettek a karkáplánok, a hiteleshelyi munkában a jegyzők és az írnokok. A gazdasági ügyekben a gubernátor, a számadások revizora és a gazdatisztek vettek részt. – A középkori fegyelem a reneszánsz korban fellazult, melynek legfőbb oka a közös életmód feladása volt. Amíg a knk-ok monostorban éltek, naponta hétszer gyűltek össze közös imára és a káptalani misére. Amikor külön házakba költöztek, csak jeles ünnepeken végezték közösen a zsolozsmát, sőt a kórusimát átruházták a karkáplánokra. Az első reform-intézkedés 1483–ból ismert, de gyökeres változást a 1 →trienti zsinat (1545–63) hozott:  előírta a helybenlakást, hangsúlyozta az erkölcsi fegyelmet, szorgalmazta, hogy a zsolozsmát ne helyettesek, hanem maguk a knk-ok végezzék. A mpp-öket is kötelezte a zsinat, hogy a kápt-t vizitálják és erről jegyzőkönyvet készítsenek. A knk-ok ruházata 1713-ig azonos volt az egyszerű plébánosokéval. 1750 u. a liturgiában piros birétumot és piros vállgallért viseltek. – 1777: a szombathely püspökség megalapításakor a ~ székeskáptalanná alakult, →vasvár-szombathelyi székeskáptalan.

Ide való a 18VASVT1.doc + 19VASVT2 táblázata a knk-névsorral 1578-ig ill. 1777-ig.

Takács 1992. – Tanulm-ok a kk-ról. Bp–Piliscsaba, 2001:155. (Kóta Péter: A ~ levtárának tört.) –Sill 1977:173 (Sill Ferenc: A ~ tört-ének vázlata).