Magyar Katolikus Lexikon > V > vérfertőzés


vérfertőzés (lat. incestus): nemi kapcsolat vérrokonok, v. sógorok között, akik között tilos a →házasságkötés. Bűn a →hatodik parancsolat és a →kilencedik parancsolat ellen. – 1. Már Hammurápi törvénykv-ében (Kr. e. 2000 k.) elítélt bűn: 154.§ Ha egy polgár megismeri a leányát (vele hál), ezt a polgárt űzzék ki a városból. – 155.§ Ha egy polgár a fiának feleséget választott, és a fia már megismerte az asszonyt, s ezután a menye ölében alszik és  tetten érik, kötözzék meg ezt a polgárt és dobják vízbe. – 156.§ Ha egy polgár a fiának feleséget választott, és a fia mág nem ismerte meg az asszonyt, de ő maga a menye ölében aludt, fizessen neki fél mina (kb 500 g)ezüstöt, s hozzá mindazt, amit a leány atyja házából hozományként hozott; ezután szíve szerint férjhez mehet. – 157.§ Ha egy polgár atyja halála után anyjának ölében alszik, mindkettőt égessék el. – 158.§ Ha egy polgárt atyja halála után nevelő anyjának ölében tetten érnek, aki gyermeket szült, ezt a polgárt taszítsák ki az atyai házból. – 2. A Szentírás tiltja a vérrokonokkal való együtthálást (Lev 18,6–18), halálbüntetéssel sújtja (20,11–21). Szt Pál keményen elítéli: „ilyen még a pogányok közt sincs”; aki ~t követ el, azt át kell adni „a sátánnak testének romlására” (1Kor 5,1–13). – 3. A ~hez kapcsolhatjuk a családon belüli, kiskorúakkal való szexuális visszaélést, melyet felnőttek követnek el a gondjaikra bízott gyermekeken v. serdülőkön. Ilyen esetben a bűn egyidejűleg botrányos merénylet a fiatalkorúak testi és erkölcsi épsége ellen, akik egész életünkben hordozzák ennek nyomát, s emellett a nevelői felelősség megsértése is. R.É.

Eilers 1932:38. – BL:1915. – KEK 2388.