Magyar Katolikus Lexikon > V > végintézkedési képesség


végintézkedési képesség: a jog szabályai szerinti lehetőség arra,  hogy az ember halála esetére vagyonáról szabadon rendelkezzen.  Teljes ~e csak a teljesen cselekvőképes →személynek van. –Cselekvőképtelen személynek nincs ~e. Ez a gondnokság alá nem helyezett cselekvőképtelen személyekre is vonatkozik. Ilyen esetekben a bíróság először abban a kérdésben foglal állást (elmeorvos szakértő bevonásával), hogy az illető személynek a végintézkedés megtételének idopontjában teljesen hiányzott-e az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Uakkor a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy →végrendelete érvényes, ha a végrendelkezés idején a gondnokságot még nem szüntették meg, de a gondnokság alá helyezés oka már megszünt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvényessége minden esetben orvosolható (később, az ok megszünésével és a végrendelet jóváhagyásával.) – Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet. Ilyenkor sem a törvényes képviselő beleegyezésére nincs szükség, sem a gyámhatóság hozzájárulását nem kell beszerezni. Amennyiben a végintézkedés formája öröklési szerződés  (mivel kétoldalú jogügyletről van szó) a hozzájárulás és a beleegyezés is szükségessé válik. – A vak, az írástudatlan és aki olvasásra v. nevének aláírására képtelen állapotban van, érvényesen csak közvégrendeletet és szóbeli végrendeletet tehet. Az általa kötött öröklési szerzodés, v. az általa tett halál esetére szóló ajándékozás is csak közvégrendelet formájában érvényes. Néma, süketnéma szóbeli végrendeletet nem tehet.  V. G.