Magyar Katolikus Lexikon > V > Voit


Voit Pál (Ivánka puszta, Szendrő m., Borsod vm., 1909. jan. 29. – Bp., 1988. máj. 1.): művészettörténész. – A gimn-ot Gyulán kezdte, Szentesen éretts. Beiratkozott a PPTE német szakára, majd egy gazdagabb távoli rokonnál házmesterséget vállalt, és átment a művtört. szakra. Gerevich Tibort szem-ában demonstrátori teendőkkel bízta meg, ösztöndijakat szerzett neki. Így ~ Bécsben majd a róm. Collegium Hungaricumban töltött hónapokat. – 1933: végzett, 1934: drált, 1933–36: Gerevich mellett az egyetem Művtört. és Ker-régészeti Int-ében asszisztens. 1936-: az Iparműv. Múz-ban gyakornok, 1939: múzeumőr. 1944-: katonaszökevény, majd Tasnádi Kubacska András révén sikerült mentességet szereznie. Megbízása az Iparművészeti Múz. értékeinek védelmezésre szólt, amelyet Domanovszky Györggyel, együtt látott el. 1944. XII. 26: családjával beköltözött a Múz-ba, bátran védték a gyűjt-t akár a ném-ek, akár az or-ok akartak rekvirálni. Vsz. az Iparműv. Múz. volt az egyetlen közgyűjtemény, amiről a háború végén el lehetett mondani, hogy az épületkáronkívül, más veszteséget az ostrom során nem szenvedett. – A háboru után ~ mesterével együtt az Iparművészeti Múz. hivatali szobáinak egyikében húzta meg magát, 1946: a Múz. ig-ja. – 1946 nyarán megrendezte a háború utáni első az Iparművészeti Múzeum mesterművei 1896–1946 c. kiáll-t, mely együtt járt az épület és benne a nagy üveges csarnok helyreállításával. 1946–49: az egyik legjelentősebb kiállítás a Verseghy Nagy Elektől megvásárolt Medici kárpitok bemutatása volt. ~ másik nagy eredménye a nagytétényi kastély megvásárlása Dáni Gézától, s Wartha Vince és Fettich Ottó gyűjt-ének megszerzése volt. – 1947: egy. magántanár lett. 1948 karácsonyán ásatta ki az Esterházyak Tárnok u. palotájának romjai alól az egykor oda menekített páratlan gyűjt. anyagát. A beomlás következtében a textil és a kerámia anyag, s az ötvöstárgyak erősen károsodtak. – 1949: megszüntették a Nemz. Múz. Tanácsát, az addigi főigazgatókat leváltották. ~t fegyelmivel eltávolították, megtiltották neki a gyűjt-ekben való szabad mozgást, VI. 23: letartóztatták. 4 hónapi vizsgálati fogság után felmentették, XI. 1: szabadult. Sajátos módon szabadulását Ék Sándornak köszönhette, aki a Vörös Hadsereg tisztjeként jött 1945: haza, s lett az Iparműv. Múz. ig-ja. A népbírósági tárgyaláson kijelentette, hogy őt félrevezették és a korábbi vallomását visszavonta. – ~ 1954-ig alkalmi munkákból élt: volt vasúti pályamunkás, de eltanácsolták; műgyűjtőknek tartott előadásokat, a budai vár ásatásain dolgozott segédmunkásként, a leletanyag válogatását végezte. E munka során fedezte fel Mátyás király majolika műhelyét. Dolgozott a Múz-ok és Műemlékek Orsz. Közp-jának a későbbi Művtört. Munkaközösségnek is. Ennek folyományaként például a Modenai-számadáskönyvek adataiból rajzolta meg Gyarmati Dénes építőmester alakját. Holl Imrével közösen publikált egy kis kvet a budai kályhacsempékről. Ezekben az években mind jobban elmélyedt a szakirodalomban, sokoldalúságát tovább bővítenie. Azon ritka szakemberek közé tartozott, akik egyaránt értettek az iparművészeti tárgyak meghatározásához, bármilyen anyagból is készültek azok. De ugyanígy szerzett jártasságot mind a reneszánsz, mind a barokk építészetben széles nemzetközi kitekintéssel. – Írásai az Acta Historiae Artium, Bp. Régiségei, Egri Egyhm. Közlöny, M. Iparművészet, M. Műemlékvédelem, M. Művészet, M. Múzeum, Műgyűjtő, Művtört. értesítő, Szépművészet lapokban és folyóír-okban. – M: Az egri főszékesegyház. (dri dissz.) Eger, 1934. – Régi m. otthonok. Bp., 1943; Bőv. kiad. 1993. – Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. III. Nógrád m. műemlékei. Uo., 1954. , V. Pest m. műemlékei 1–2. köt. 1958.; VII. Heves m. műemlékei. 1. 1969; 2. 1972; 3. 1978. – Barokk tervek és vázlatok 1650-1760. Katalógus. Uo., 1960. – Művtört. ABC. Szerk. Molnár Alberttal és Németh Lajossal. Uo., 1961. – Alte ungarische Ofenkacheln. Holl Imrével. Uo., 1963. (angol nyelven is) – Szentendre. Uo., 1968. – A barokk Magyarországon. Uo., 1970. – Az egri minorita templom. Uo., 1971. – Franz Anton Pilgram 1699-1761. Uo., 1982. – Régiségek könyve. Szerk. és bev. Uo., 1983. – Eger, Főszékesegyház. Uo., 1985. (TKMK 214.) – Eger, Nagyboldogasszony templom. Uo., 1988. (TKMK 312.)  Voit Krisztina

Az egri főszékesegyház. Eger, 1991. – Magyar műemlékvédelem. 2002/XI:105 (Voit Krisztina: Édesapámról, ~ról).