Vodica, Máriakönnye kegykápolna: Bácska népeinek közös búcsújáró helye Bajától D-re. – Eredetéről 18. sz-i legendák szólnak. Az egyik szerint egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg őket, de a közelben egy magas fán egy Mária-képet pillantottak meg, s Máriához fohászkodva megmenekültek. A fa közelében két forrást vettek észre. Elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszt. szentelik. Azóta az egyik forrásnál az ortodox szerbek, a másiknál a katolikus magyarok, németek, bunyevácok és szlovákok ájtatoskodnak. – A másik legenda szerint egy vándorlegény pihent le a fa alatt, amelyen a Mária-kép függött. Szomorú sorsán bánkódva azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd, s Mária könnyeiből forrás fakadt. – A források mellé Schmidt Sebestyén mézesbábos és felesége építtetett egy kis kápolnát. Ide is temetkeztek, sírkövük látható. A domboldalban kiépített forrásokhoz lépcsőn lehet lejutni. 1950 u. készült el a kálvária, s a tp. közelében álló Mária-szobor. – A kegykpna fenntartásáról Baja városa gondoskodott, közelében állandó őr, sekrestyés lakott. Fő búcsúja Kisasszonykor (IX. 8.) van. – Kegyképe vászonra festett olajkép, →Pelagonitissza. A prágai Szt Vid-szegyh. 1400 k. kegyképét alapul véve ismeretlen festő készítette a 18/19. sz. fordulóján. Mária feje fölött aranyozott korona. A Szűzanya mosolyogva tartja és mutatja az ölelésre tárt karral a szemlélő felé forduló isteni Kisdedet. – 1785: a kegykép a trinitáriusok makkosmáriai kegyhelyének szétrombolásakor könnyezett (→Budakeszi-Makkosmária) B.G.

Szilárdfy 1994:7.