Magyar Katolikus Lexikon > V > Vitos


Vitos Gergely (1815. jan. 30.–Kiskapus, 1860. dec. 14.): plébános. – A teol-t Pesten, a KPI-ben végezte, 1838. IV. 22: pappá szent. Brassóban, 1840: Kolozsvárt kp., 1845: ker. jegyző. 1849: menekülni kényszerült, hazatérve Kiskapus plnosa. – Kiad. Szabó János egyh. beszédei. Kolozsvár, 1848. 88

Beke 1870:179. – M. Sion 1890:629.

Vitos Mózes (Csíkszentkirály, Csík szék, 1847. jan. 5.–Csíkszentkirály, 1902. júl. 19.): plébános. – A gimn-ot Csíksomlyón, a teol-t Gyulafehérvárt és a Pázmáneumban végezte, 1873: pappá szent. Rövid káplánkodás után Nyújtódon lelkész, ahol 1884: egy meghűlésből származó betegség miatt nyugdíjazták. Visszatért szülőfalujába, ahol a kezdeményezésére létesített hideg szénsavas fürdő javított állapotán, egy ideig Csíkszentimrén h. lelkész, utóbb 1900 elejéig a zsögödi filia adm-a. 1901 tavaszán egy temetésen meghűlt, haláláig ágyban fekvő beteg volt. – A Csíki Lapok c. hetilap alapításának 1888: egyik kezdeményezője, első éveiben főmunk., erről lemondva kezdte gyűjteni az anyagot a székelyek tört-éről. 18 é. betegeskedése alatt írásaival agitált a székelység és a katolicizmus mellett. A M. Állam munk. – M: Lurdi gyógybalsam, vagyis kilencnapi és más ájtatosságok, imák és énekek a lurdi Szeplőtelen Szt szűz tiszt. Csíkszereda, 1894. – Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és tört-hez. Csíkszereda, 1894–1901. (1–34. füz.) – Álneve: Felvidéki (Havi Közl., Közművelődés, M. Állam). T.E.

M. Sion 1890:629. – Szinnyei XIV:1289. – Csíki Lpk. 1902. VII. 30. – Közművelődés 1902. VII. 26. – Gulyás 1956:647.