Magyar Katolikus Lexikon > V > Vigh


Vigh Bertalan (Nagykálló, Szabolcs vm., 1887. máj. 24.–Bp., 1959. ápr. 16.): tanár, iskolaalapító, villamosmérnök. – Apját 1891: Szegedre, 1900: Egerbe nevezték ki a főreál. isk. ig-jává. Ezért isk-it ~ Szegeden, 1900: Egerben végezte, 1905: éretts. az áll.  főreál. isk-ban. Szülei kívánságára az →Egri Érseki Jogakadémán 1 é. végzett. 1906: a bpi műegy-en tanult tovább. Gépészmérnök diplomával 1911. V: a debreceni Fémipari Szakisk. tanárjelöltje, ezzel az áll. iparokt. szolg-ába lépett. Az I. vh-ban helyőrségekben katonai, műszaki szolg-ot tejesített. 1915: megnősült. 1918: hadnagyként szerelt le. Az iparokt. vez-i fölfigyeltek rá, s Bp-re az orvosi Műszerészipari Szakisk-ra, néhány hónap múlva a Kereskedelemügyi Min-ba helyezték. Irányításával nyílt meg 1920: a Mechanikai és Elektromosipari Szakisk. villamosipari tagozata. ~ állította össze a tananyagot, tantervet, teremtette elő a fölszerelést. 1922: tanárrá, 1924: az int. ig-jává nevezték ki. 1927: a 3. é. szakisk-hoz 1, később 2 é. felsőtagozatot szervezett, melynek hallgatói 1933-: éretts-vel egyenértékű bizonyítványt kaptak. – Iparosok és szakmunkások továbbképzésére esti tanf-okat szervezett, ezek ismeretterjesztést, ill. ipari jogosítványok megszerzését célozták. 1923: mozgófénykép-gépkezelő szaktanfolyamot, 1924: rádió-, 1927: gépjárművezető villamosipari tanf-ot indított. 1927: esti felsőtagozatot nyitott, mely 1926-: a nappali tagozattal egyenértékű képesítést adott. 1941-ig a szakisk. nappali és esti felsőtagozatán évente átlag 50 hallgató végzett. – 1945. u. elgondolásait és véleményét egyre kevésbé vették figyelembe. 1949: még min. elismerésben részesült, de hamarosan nyugdíjazták. Ezután gyárakban és erőművekben üzemi tanf-okat tartott. Rendkívüli jó pedagógus volt, a legegyszerűbb embernek is át tudta adni tudását. – 1930: fölkérték a Szt Imre Nemzetközi Ifjúsági Kongressz. világítástechnikájának megtervezésére. 1938: a Nemzetközi  Eucharisztikus Kongressz. előkészítő főbiz-ában a világítási albiz. eln-e. Megtervezte és szervezte a Hősök terének, az oltárnak világítását, a főv. díszkivilágításának kiegészítését és a dunai körmenet különleges fényhatásait. E munkájáért XII. Pius p-tól (ur. 1939–58) a Szent Szilveszter rend  középkeresztjét kapta. – M: A villamosság alaptörvényei. Bp., 1946. (1921-: a 6. kiad.) – Erősáramú villamosszerelés. Uo., 1947. (3. kiad., 1968: Gárdonyi Jenő átdolg-ában a 14. kiad.) – Cikkei az Elektrotechnika, Villamosság, M. Iparoktatás Tanárai Közl-e c. lapokban. **

Vígh Béla (fia) közlése

Vigh Franciska, SJC (Mindszent, Csongrád vm., 1898. jan. 21.–Bp., 1982. júl. 1.): szerzetesnő. –  Vsz. tanítónőképzőt végzett. 1938. XI. 13: Pécelen lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. 1941. VI. 20: első, 1950. VIII. 15: örök esküjét uo. tette. 1941: a gazdaasszonyképző isk-ban tanított, a tankertészet vez-je. – A szétszóratás után Bpen unokahúgánál élt. r.k.

Vigh Franciska Johanna, KN (Dorog, Esztergom vm., 1908. dec. 6.–Esztergom, 1989. aug. 27.): szerzetesnő. – 1927. XI. 3: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1930. VII. 20: tette. Nyíregyházán betegápolóként dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől Esztergomban betegápoló. r.k.