🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Vida
következő 🡲

Vida: Szt Vitus nevének népi változata.

Vida Ince Piar (Tarány, Somogy vm., 1799. jún. 28.–Nyitra, 1876. dec. 18.): házfőnök és tanár. – 1819. X. 9: Kecskeméten lépett a  r-be, hol a novic. után 2 é. próbaéves tanár. A fil-t 1823–24: Vácott, a teol-t 1825: Nyitrán és 1826: Szentgyörgyön végezte. 1824. IV. 19: ünn. fog. tett, IX. 8: Vácott pappá szent. – 1827–29: Szegeden az el. isk. tanítója, 1830: Nagykárolyban, 1831: Kecskeméten, 1832: Tatán, 1834: Sátoraljaújhelyt gimn. tanár. 1838: Nagykárolyban hitszónok és kp., 1849: házfőn., 1850: rektor és plnos. 1855: Kalocsán; 1860: Tatán tanár, 1862: Veszprémben házfőn., lat. és mat. tanár és kp. 1865: Tatán lat. tanár, 1869: Kecskeméten, 1870: Nagykanizsán, 1873: Nyitrán lelki vez. – M: Értekezések a vegyes házasságokról. Pest, 1841. 88

Szinnyei XIV:1194. – Koltai 1998:412. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Vida István (Szilágysomlyó, Szilágy vm., 1912. ápr. 5.–Dunakömlőd, 1993. aug. 6.): plébános. – 1936: pécsi egyhm-s pappá szent., Pincehelyen, 1937: Bogádon, 1939: Kajdacson, Nagykónyiban és Regölyön, 1940: Bátán kp., 1941: Bükkösdön helyettesítő, 1942: Mohács-Belvárosban, 1945: Szigetvárt kp., 1946: Bátán h.plnos. A rendőrségnek a sváb lakosság elleni ismétlődő razziáit a szószéken a nyilasok zsidóellenes tetteihez hasonlította, ezért a szekszárdi népbíróság 1949. X. 20: a „demokratikus rendőrség elleni gyűlölet" szításának vádjával 6 hónapi fogságra ítélte. Zárkájában éheztették, télen nyitott ablak mellett tartották. A 6 hónap letöltése után Kistarcsára internálták ahonnan 1952. XII. 24: szabadult. Bátán h. plnos, 1953: Dalmadon, 1961: Mucsfán ppi biztos, 1962: Dunakömlődön h.plnos, 1973: plnos.  88

Schemat Q–E. 1981: 290. – Hetényi Varga 1992. I: 342. Arck. – Havasy 1990: 409. (1 év 6 hó) – Diós 1999: 239. (6351.)

Vida István (Komárom, Komárom vm., 1915.–Bp., 1996. máj. 13.): könyvtáros, szociálpolitikus. – A kalocsai jezsuita érs. kat. gimn. éretts., 1937: a Pázmány Péter Tud.egy. jogi és államtud. drált. 1936: részt vett a settlement–mozgalomban, bekapcsolódott a kat. reformmozgalomba, foglalkozott a nyomortelepek problémájával, majd a munkásifjakat szervező EMSZO és a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetének titkára, a KALOT közp. tanácsának tagja. 1944: a nyilasokkal, 1945–48: a komunistákkal került szembe, az utóbbiak le is tartóztatták. A börtönből való szabadulása után 1957-ig fizikai munkából élt, azután antikvár kvkereskedő Budán. – 1971: az Ném. Szöv. Közt-ba menekült. A reutlingeni Ped. Főisk. Kvtárban dolgozott, 1972-: nyugdíjazásáig a Tübingeni Egy. Földtani és Ősrégészeti int. kvtárát vezette. 1979-: részt vett a nemzetk. Erasmus-kutatásban, az Erasmus folyóir. szerk. biz. tagja. 1995: hazatért Bpre. – Cikkei: Népünk (1944), római Kat. Szle (1986: 4. sz. Ker. szakszervezeteink; 1987: 4. sz. Egy nemzetpolitikai kísérlet), müncheni Új Látóhatár, Nemzetőr, Erasmus, Osteuropa, Ungarn-Jahrbuch. – M: M. munkás káté Bp., 1938. – A m. munkásvilág 1956-ban. München, 1976. – Az ács fiát idézve. Az EMSZO mozgalom és előzményei. Róma, 1985. Bo.Gy.

Borbándi 1992: 396. – Életünk (1996. VII.–VIII: K. K. Z.: Az ‘Ács fának’ szolgálatában) – Balogh Margit: A KALOT és a kat. társad.politika. Bp., 1998: 235. – Nagy 2000: 1021.

Vida József (Körmend, Vas vm., 1833. márc. 2.–Kassa, 1876. jún. 20.): jogakadémiai. tanár. – Középisk. Szombathelyt végezte, 1853. X.–60: a pesti Tud.egy. joghallg. 1856–62: Jókai pártfogásával a Vasárnapi Újság munk. 1860: jogi okl. szerzett, 1862–71: Egerben az Érs-i Jogakad., 1871. VIII. 10–1876. VI: a kassai kir. Jogakad. tanára. – Írásai: Családi Kör, Koszorú, Részvét naptára, Szépirod. Figyelő, Magyar Sajtó (1855–58: humoros tárcák), Divatcsarnok (1856, 1858–59), Hölgyfutár (1857–61), Nővilág (1857, 1858), Szépirod. Közl. (1858), Igazmondó (1876: hátrahagyott versei), Figyelő (1876: hátrahagyott versei) Főv. Lapok (1876. VI. 20: Ahhoz a kaszás úrhoz) – M.: Nemzeti koszorú. Költemények. Pest, 1860. – Az Egri Posta 1863. VII. 2. – 1871. VIII: fel. szerk. – Álneve: Kacsaközi. 88

Vas. Újs. 1876. 26. sz. (Nekr.), 38. sz. Arck. (Szász Károly), 1879:11. sz. Arck. – H. Kovács 1907:127. – Szinnyei XIV (az Eger 1863. VII. 2. – 1871. VIII: szerk.) – Busa 1996:28. (az Egri Posta 1863–67: szerk., 236. Eger 1863–67: szerk) – Kiss 1993: (az Eger 1863–71: szerk.) – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Vida Katalin Veneranda, ANK (Csentevölgy, Zala vm., 1914. nov. 1.–Gyón, 1975. febr. 25.): szerzetesnő, okleveles ápolónő. – A polg. isk. elvégzése után 1937. VI. 3: Szombathelyen lépett a kongr-ba. 1938: első, 1944. 12. 27: örök fog-át uo. tette. A r-ben betegápoló nővérként dolg. r.k.

Vida Lydia, SJC (Bp., 1897. aug. 15.–Bp., 1987. febr. 1.): szerzetesnő. – 6 gimn. oszt. után tanítónőképzőt és Ward-koll-ot végzett. 1928. I. 10: Bpen lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. 1929. XII. 25: első, 1947. VIII. 15: örök esküjét uo. tette. – 1932: hitoktatónő isk-kban, németül is tanított hittant. – A szétszóratás után tp. hitoktatást végzett. r.k.

Vida Szidónia, SJC (Magyarszombathely, Veszprém vm., 1908. nov. 8.–Bp., 1983. ápr. 27.): szerzetesnő. – 1925. XI. 3: Bpen lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét 1928. VI. 21: uo. tette. A Korda nyomdában, Pécelen a gazd. isk-nál dolg. – A szétszóratás után testvérénél élt. r.k.

Vida Tivadar (Ipolyság, Hont vm., 1922. febr. 6.–): áldozópap, tb. kanonok. – Pozsonyban az Áll. Reálgimn. 1940: éretts., a kassai egyhm. szemin-a 3 féléve után Pozsonyban a Szt Cirill és Metód Szemin. növ., Pozsonyban 1945. III. 31: pappá szent. – Pozsonypüspökiben, 1949: Szakolcán kp., még ez évben Nyitrasárfőn, 1951: Bozókon, 1953: Imelyen, 1956: Garamkövesden, 1959: Nyitrasárfőn plébános. 1960. I. 1: áll-i működési engedélyét megvonták, Hárskúton erdei munkás, Pöstyénben szállodai fűtő, majd az asztalosüzemben s.munkás. – 1962. XII. 3: öcscséhez költözött Bp-Máriaremetére. Csepelen vállalati kézbesítő, majd az Orsz. Orvostört. Kvtár részére lat., ném., tót, fr., ol., cseh és lengy. nyelvről ford-okat készített. 1973. II: teol dr. 1975: székesfehérvári egyhm-sként Bp–Máriaremetén kp. 2002: esztergomi tb. knk. –Cikkei: Közp-i Bányászati Múz., Sopron. (Bp., 1983: 613. Niels Stensen 1669. évi tanulmányútja az É-mo-i bányavárosokban), Mo-i tudósok levelezése a 18. sz-ban. (Uo., 2006: 123. Weszprémi István levelezése) – Részfordításai: László kir. emlékezete. ([Uo.], 1977); M. aranycsinálók. Írások az alkímiáról a felvilágosodás korából. (Uo., 1980); Temesvári Pelbárt vál. írásai. (Uo., 1982); A szentek élete. Szerk. Diós István. Uo., 1984. (2. jav. kiad. 1984 [!1985]) – M: A szerzetesr-ek szerepe a m. orvostört-ben 1000-től 1301-ig. Bp., 1973. – A szentek visszatérnek. A ker. lét útmutatói. Írta Walter Nigg. Ford. Uo., 1984. – „Szerelmes Orsikám...” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Vál. Utószó: Grynaeus Tamás. Uo., 1988. (M. levelestár) – Mariológia. Írta Anton Ziegenaus. Ford. Uo., 2004. 88 Schem. Strig. 1997:475. Arck., 2006:39. – Somorjai 1993:1413. sz. – Beke 2008:795.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.