Magyar Katolikus Lexikon > V > Vetahida


Vetahida (v. Somogy vm.): Lengyeltóti és Kisberény között állott Szt Miklós tiszt. a pálosok monostora. Alapításának körülményei ismeretlenek. Első említésekor 1317: Péter gyugyi pap, aki később ~ perjele lett, bizonyította, hogy Gyugy faluban egy szőlő felét a remetékre hagyták. 1367: Almád, 1370: Kisberény falvaktól határolták el ~ ter-ét. A szomszédos, ma már elpusztult falvakban, Almádon, Macson és Vasadon többször kaptak birtokrészeket. 1452: Mihály perjel eladott egy szőlőt Gyugyon, hogy a monostorban a hálóterem, az éléstár és más épületrészek tetőzetét kijavíthassa. 1504: a közeli (elpusztult) Tőlön Perneszi Imrétől kaptak 6 lakott és 4 üres jobbágytelket, továbbá 100 Ft-ot tp-uk karbantartására. 1509/12: Kisvityán erdőrészek birtokába jutottak. 1524: egy okl. regesztájában úgy említik a klastromot, hogy Kisberény mellett fekszik. Helyének pontos megállapítása további kutatásokra vár. 1536 és 1542: utoljára kaptak adományokat. 1542: a törökök fölégették. Okl-eiből kb. 18 fönnmaradt. H.F.L.

DAP III:217. – Guzsik 2003:85.