Magyar Katolikus Lexikon > V > Veszprémi Dávid Árvaház


Veszprémi Dávid Árvaház, Davidikum: nevelőintézet. – Létrejöttét Zsolnai Dávid (1742–1810) veszprémi kanonok végrendelete alapozta meg, aki jelentős összeget hagyott a Veszprémben emelendő ápolóházra, hogy az árva gyermekeket és vegyes házasságból születetteket oktassák és kat. szellemben neveljék. A knk-ok sorából kerültek ki az alapítványt kezelő főgondnokok. A növ-ek gondozását 1811: kezdték meg, egyelőre ideigl. helyen, a Séd völgyében kertészlakásul szolgáló házban. A napóleoni háborúk után az elértéktelenedett pénz nem volt elégséges az építkezés megkezdéséhez. Hornyik János és Kolossváry Sándor adománya tette lehetővé a ~  építését Hild József építész tervei szerint. A 40 növ. befogadására tervezett klasszicista stílusú, egyemeletes árvaház 1828: elkészült. Ünnepélyes átadása VIII. 28: volt. 1829: a homlokzat fölé felkerült a Szt Dávid-szobor. – 1908–09: emeletet építettek rá, kiugró részt is kapott a Séd felőli oldalon, nagyobbították az ebédlőt és a kpnát. – A ~ vezetését a kápt. az egyhm-i papok sorából választott ig-kra bízta. Az első ig. 1828: →Beke Ince Kristóf kialakította a ~ belső szervezetét, működési rendjét. További ig-ók: 1837: Spreitzenbart János, 1853: Pintér Ferenc, 1861: Farkas Konstantin, 1885: Nagy József, 1886: Perényi Antal, 1917: Szlabey Dezső, 1946–48: Androsits István. A kor változó körülményeihez igazodtak. A tanuláshoz megteremtették a tárgyi feltételeket. – A ~ falain belül a fiúk és a lányok megszerezték az elemi ismereteket férfi tanítók, ill. nőnevelők segítségével. A tehetséges fiúk a piar. gimn-ban folytatták tanulmányaikat, a többiek mesterséget tanulhattak. – 1873 őszétől lényegesen megváltozott a ~ jellege: fiú internátussá (diákotthon) vált: a fiúnövendékek teljes ellátást kaptak, tanulásukat ellenőrizte az ig. és a segítésére beállított felügyelő. A város nyilvános isk-iban részesültek oktatásban. Ugyanekkor a leánynövendékeket a ~ által fizetett tartásdíjért átadták az irgalmas nővéreknek. – A ~ a felvett növendékeiről a kor színvonalának megfelelően gondoskodott. Már induláskor, 1828: az alapítványos (ingyenes) növendékek mellett fizetéses diákja is volt. 1891: már fele-fele arány állt fenn a két csoport között. Idővel egyre szűkült az ingyenes diákok száma, sőt már csak kedvezményeket tudtak nyújtani nekik, s 1943: megszűnt az alapítványos hely. – A II. vh. éveit a ~ nagyon megsínylette. 1944. VIII: tábori kórház lett. Pusztult az int. ettől is, de a légitámadás következtében is. A kápt. nem tudta tovább működtetni, ezért a tulajdonjogát átadta a veszprémi egyhm. mindenkori főpásztorának. 1946 őszén megnyílt a Davidikum, mint a vidéki gimnazisták internátusa Androsits István igazgatása alatt. 1948 nyarának végén ezt az intézményt is államosították.  M. Jné

A Szt Dávid királyról elnevezett árvaház történetének jegyzőkönyve 1828–1948. Egyházmegyei iratok. Veszprémi Érseki Levtár 439–2/1949. – Perényi Antal: A veszprémi Dávid-árvaház története. Veszprém, 1892. – Jámbor 1936:195; 1942:353. – Pfeiffer 1987. – A Davidikum története. Emlékfüzet. Szerk. Varga Miklós. Veszprém, 2000. – A Séd völgye Veszprémben. Veszprém, 2000:50. (Molnár Jánosné: A Davidikum.) – KIM 2000:115.