Magyar Katolikus Lexikon > V > Verancsics


Verancsics Antal, Verántz (Szebenico, Dalmácia, 1504. máj. 29.–Eperjes, 1573. jún. 15.): prímás-érsek, bíboros, diplomata. – Gyermekkorát nagybátyja, Statileo János erdélyi pp. udvarában töltötte, majd a páduai egy-en tanult, költségeit szkardonai és veszprémi knk-ságából fedezte. 1528: Szapolyai János óbudai prép-tá, 1530: kir. titkárrá tette. Követként járt 1530: Zsigmond lengy. kir-nál, 3x a boszniai beglerbégnél s a fr., ang. kir-nál. János kir. halála után Izabella mellett maradt, majd 1549: I. Ferdinánd oldalára állt. 1550. VI. 9: egri knk. és szabolcsi főesp., X. 10: esztergomi knk. 1551. XI. 3: pornói apát, 1553: gyulafehérvári prép., 1553. VI. 6–1557. XI. 9: pécsi pp., ennek megerősítése (1554. VIII. 3.) előtt Isztambulban Szulimán szultánnál járt követségben, közben fölfedezte a (→) monumentum ancyranumot. 1557. X: tért haza, XI. 19: egri mpp. A p. 1560. VII. 17: erősítette meg. 1563. XII. 13: turóci prép. 1567: ismét török követségbe ment, 1568: megkötötte a drinápolyi békét. 1569. X. 15: esztergomi érs., 1572. VI. 24: kir. helytartó, IX. 25: Pozsonyban ~ koronázta meg Rudolfot. 1573. VI. 5: XIII. Gergely bíb-sá nev. ki, de a kinevezés kézhezvétele előtt meghalt. A nagyszombati szegyh-ban temették el. – Inkább diplomata volt mint főpap. 1551. XII. 8: pappá, 1561. IX. 21: pp-ké szent., de első miséjét csak 1569: mondta el. Egerben sokat áldozott a vár megerősítésére és védelmére. A protestantizmussal határozottan, de eredménytelenül harcolt. – Konstantinápolyban megszerzett 2 corvinát, az egyik a londoni Horatius-, a másik a bécsi Aquinói Szt Tamás-kódex. Kvtárát végrendeletében unokaöccsére, →Verancsics Faustusra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy az eretnek munkákat égessék el, kivéve Luther kv-eit, melyeket a nagyszombati Szt Miklós-tp-ra hagyott. – M: ~ összes munkái. Közli Szalay László és Wenczel Gusztáv. 1–12. köt. Pest, 1857–75. (1. Tört. dolgozatok lat. nyelven. 2. Tört. dolgozatok m. nyelven. Vegyesek. 3. Első portai követség 1553–54. 4. Első portai követség 1555–57. 5. Második portai követség 1567–68. 6–11. Vegyes levelek. 12. Pótlékok és V. életrajza.) – Utóda Pécsett 1557: Draskovics György, Egerben 1572. VII. 29: Radéczy István, Esztergomban széke 1573–96: üres, utóda 1596. VII. 17: Fejérkövy István. 88

Haas 1845:287. (35.) – Schem. Qu. 1857:21. (35.) (s.v. Vrantius); 1940:8. (37.) (s.v. Wrancsics); 1981:75. – Mendlik 1864:28. (53.) (s.v. Vrancsics; 1569–73: érs.); 63. (s.v. Verantius; 1553–57: pécsi pp.); 99. (s.v. Verancz v. Vranchich; 1557–69: egri pp.) – Gams 1873:377. (35.), 368. (54.), 380. (s.v. Ant. Verantius de Schybenik, †jún. 16; széke 1573–96: üres) – Kerékgyártó 1875:424. (†jún. 15.) – Zelliger 1893:545. (*máj. 29; †jún. 15.) – ItK 1894. (Acsády Ignác: V. és Szerémi György) – Pallas XVI:774. (*máj. 29; †jún. 15.) – Fraknói 1895:552. – M. Sion 1897:408. (Sörös P.: V. és Forgách Simon; 898: V. az erdélyi udvarnál); 1898:261. (Sörös P: V. mint pécsi pp. és esztergomi érs.) – Sörös Pongrác: ~ élete. Esztergom, 1898. – Kollányi 1900:149. (*máj. 9; †júl. 21!) – Margalits 1902:860. – Eubel III:298. (s.v. Antonius Warehius [Verantius] 1554. VIII. 3: pécsi pp.); 323. (s.v. Verantius [de Schybenik] 1570. IX. 25: esztergomi érs.); 111. (s.v. Verantius; 1554. VIII. 3: egri pp.) – Szinnyei XIV:1075. (*máj. 29; †jún. 15; X. 15: esztergomi érs.) – Schem. Strig. 1918:XXVI. (†jún. 16; X. 17: esztergomi érs.); 1982:52. – Veress 1941:696. – Artner 1973:579. – Századok 107. (Tardy Lajos: ~ sztambuli követjelentései Grúziáról. 1553–57, 1567–68) – MTK IV:1212. – Jászay 1982:252. – Sugár 1984:262. – Csapodi–Tóth–Vértesy 1987:101.

Verancsics Faustus, Veranc, OSPPE (Szebenikó, Dalmácia, 1540 k.–Velence, Itália, 1617. jan. 3.): választott püspök. – Nagybátyja, V. Antal egri pp. taníttatta Pozsonyban, majd a páduai egy-en. 1573: Pozsonyban telepedett le. 1579: Fejérkövy István érs. veszprémi várkapitánnyá és a ppi javak kormányzójává, Rudolf kir. udvari titkárrá és tanácsossá nevezte ki. Szolgálatai jutalmául a kir-tól 2000 Ft-ot és a jabloncai uradalmat kapta, ami azonban a török hódoltságban volt. 1594: Velencébe ment, s felesége halála után pap lett. 1598. IV. 16: csanádi pp., 1600: a sztévben Rómában járt, be akart lépni a →teatinusok r-jébe, de a p. nem engedte. 1606: gyógykezelésre Itáliába utazott, 1608: lemondott a ppségről, 1609: Rómában belépett a pálos r-be. Velencében temették el. – M: Dictionarium quinque Linguarum Latinae, Italicae, Germanicae, Dalmanicae et Ungaricae. Velence, 1595. – Xiwoot Nikoliko Izabraniih Diviicz. Róma, 1606. – Logica nova. Velence, 1616. – Machinae novae. Uo., é.n. – Vita Antonii Verantii. Kiad. Kovachich Mihály. Buda, 1798. – Emlékiratai az orsz. vallási egységéről, a papi utánpótlásról, a vizitátorokról és a misszion-okról a Vat. és a Róm. Borghese-levtárban. – Utóda 1608. IX. 6: Herovich Mátyás. 88

Mendlik 1864:94. (s.v. Veranc; 1598–1608: csanádi pp.) – Gams 1873:370. (1598. IV. 16–1617: csanádi pp.) – Borovszky I:375. – Szinnyei XIV:1078. – Tóth László: ~ csanádi pp. és emlékiratai V. Pál p-hoz a m. kat. egyh. állapotáról. Bp., 1933. – Juhász VII:135. – Vajda Pál: Nagy m. feltalálók. Bp., 1958. – MÉL II:984. – Schem. Csan. 1980:28. (54.)