Magyar Katolikus Lexikon > V > Vatikáni Szt Péter-bazilika


Vatikáni Szt Péter-bazilika, Róma: a legnagyobb katolikus templom. – 1. Története. Az első tp-ot 326–350: I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306–337) és fia, II. Constantius (ur. 337–361) emelte Szt  Péter sírja fölé a kereszténység győzelmének jegyében. A mai ~ 1506–1626: épült. – Már V. Miklós p. tervbe vette 1450: egy új ~ építését, mert a Konstantin-féle építményen erősen meglátszott a több mint ezer esztendő. II. Gyula p. (ur. 1503–13), aki az Egyh. nagyságának, szépségének és szentségének méltó kifejezését kívánta kifejezésre juttatni az új tp-ban, itt akarta fölállíttatni a saját síremlékét is (Buonarroti →Michelangelo). A tervrajz elkészítésével Donato Bramantét (1444–1514) bízta meg. – Bramante a Kr. e. 27: épült kerek →Pantheon és a róm. Forumon lévő Maxentius-féle csarnok-bazilika mintájára centrális, egyenlő szárú kereszt alakú épületet tervezett, hatalmas kupolával. 1506. IV. 18: letették az alapkövet. Bramante csak a főhajó egy részét és az Apostolsírt hagyta meg, s egy védőfallal lezárta a főhajó apszisát. 1513: meghalt II. Gyula p., 1514: Bramante. Ekkor az új tp-ból még csak az a 4 óriási pillér állt, amelynek a kupolát kellett volna tartania. – X. Leó p. (ur. 1513–21) →Raffaello Santit (1483–1520) nevezte ki Bramante utódjává, aki segítőül kapta Giuliano da San Gallo (1445–1516) és Fra Giocondo da Verona (1433–1515) építészeket. Az alaprajzot lat. kereszt alakúra változtatták, de tervük nem valósult meg, mert rövidesen mindhárman meghaltak. – Mivel a ~ építése rengeteg pénzt emésztett föl, X. Leó p. vándorszónokokat küldött Eu. országaiba, →búcsút engedélyezve azoknak, akik e célra pénzt adományoztak (→Luther). – X. Leó halála és a →sacco di Roma (1527) után a ~ építése 14 évig szünetelt. III. Pál p. (ur. 1534–49) megbízásából Antonio da San Gallo (1485–1546) firenzei építész 3,20 m-rel fölemelte a régi ~ padlózatát, megteremtvén a mai grottákat, a barlangszerű altemplomot. Megtartotta a központi kupolát, de a görög kereszt karjait 3 hajóra osztotta. Két harangtorony közé helyezte az előcsarnokot és a homlokzatot. Halála miatt ezt a tervet sem hajtották végre. – Ekkor a 72 éves Michelangelo Buonarroti (1475–1564) azzal a feltétellel vette át a feladatot, hogy semmiféle pénzt nem kap érte, mert egyedül Isten iránti szeretetből és Szt Péter ap. iránti tiszteletből végzi a munkát. Egy 1547. I. 1-i pápai brevével Michelangelo teljhatalmat kapott és visszatért Bramante tervéhez, amit a költségek miatt később leegyszerűsített, de méltóságteljesebbé is tett. Halálakor, 1564: már állt az új ~ 3 hajója a kupola alapzatával és vázával együtt. IV. Pius p. (ur. 1559–65)  parancsára utódainak, Vignolának (1507–73) és Pirro Ligoriónak (1500–83) szigorúan követniük kellett Michelangelo elképzeléseit. Vignola megépítette a kereszthajók végén a kisebb kupolát. 4 hónappal V. Sixtus p. halála előtt 1590: elkészült a hatalmas közp. kupola. 800 munkás segítségével (éjjel-nappal dolgoztak) Domenico Fontana (1543–1607) 22 hónap alatt befejezte az építést. Csak az állványozásra és az óriási építőszerkezet összeállítására 100.000 gerendát, 1500 tonna kenderkötelet és 1000 tonna vasat használtak föl, a teljes költség 200.000 aranydukát lett. 1593: föltették a keresztet a 130 m magas kupolára. –

2. Leírása. a) A homlokzat 115 m hosszú, 46 m magas, oszlopos, erkélyes. Carlo Maderno (1556–1629) 7 évig építette V. Pál p. (ur. 1605–21) megbízásából. A magasban az Üdvözítő és Ker. Szt János mellett a 11 apostol 5,7 m-es travertin szobra. A homlokzat középpontja az erkély (loggia), ahonnan a pápa nagy ünnepeken →Urbi et orbi-áldást oszt, s ahol a pápaválasztás eredményét kihirdetik. Egykor itt is koronázták az új pápát. – b) Az előcsarnok  is Maderno műve, 71 m hosszú, 20 m magas, 13 m széles. Falain Giovanni Battista Ricci (1545–1620) aranyozott márványstukkói: az ApCsel jelenetei, az első 32 vértanú pápa; valamint Giotto mozaikja, a Navicella (az apostoli halászbárka, amelyből Szt Péter kiszáll, hogy a víz hullámain járó Krisztushoz közeledjék), melyet 1299: Giacomo Stefaneschi bíb., a ~ knk-ja megrendelésére készített. Az előcsarnok két végébe Nagy Konstantin cs. lovasszobrát 1670: Gian Lorenzo Bernini, Nagy Károly cs-ét 1725: Agostino Cornacchini faragta. – c) Az előcsarnokból a bazilikába nyíló 5 kapu hagyományt őriz: a régi bazilikának is 5 kapuja volt: az egyiken a halottas menetek haladtak át, ez volt a porta iudicii, az ítélet kapuja; a másikon a katonaság vonult be, ez volt a porta ravenniana; a harmadik a pápának és a papságnak volt fönntartva (kir. v. ezüstkapu, mert ezüstlapokkal volt fedve); a negyedik a rómaiak bejárata, az ötödik a zarándokoké volt. A baloldali legszélső bronzkapun (Giacomo Manzú alkotása a halál különböző fajtáival) 1990: is csak a halottas menet halad át. Fölötte Nagy Károly sírverse, mellyel I. Adorján (ur. 772–795) p-tól búcsúzott. A főkaput 1445: Antonio Averulino (Filarete) véste és öntötte. A harmadik kapu a →Szt Kapu, a hajdani zarándokok kapuja. Fölötte a mozaik (Szt Péter a kulcsokkal) Giuseppe Cesari rajza alapján G. B. Calandra 16. sz. munkája, 1675: helyezték át a ~ óratoronyról, Ciso Ferri és Fabio Cristofari átdolgozta. A mai bronzkaput 1950: a bázeli egyhm. ajándékozta, Vico Consorti műve az irgalmasság bibliai jeleneteivel és p. címerekkel. – d) A ~ 40.219 m² alapterületén 14 kápolna, 30 oltár, 70 szobor, 18 színes mozaikból kirakott oltárkép, hatalmas bronz oszlopok, pápai síremlékek hirdetik Isten dicsőségét. Belső hossza 193 m, az előcsarnokkal együtt közel 210 m, belső magassága 47 m, a kupoláé a padozattól a bronz keresztig 137 m. A főhajó márványpadozatán a világ 21 legnagyobb ker. templomának méretei:

New York, S. Patrick 101,19 m

Gdansk 103,50 m

Isztambul, Hagia Sophia 109,57 m

London, Westminster  110 m

Brasilia 111,45 m

Assisi, S. M. degli Angeli 114,76 m

Esztergomi Bazilika 118 m

Pádua, S. Giustini 118,50 m

Antwerpen 118,60 m

Mexico City 119,55 m

Lateráni Főbazilika 121,84 m

Prága,  S. Vitus 124 m

Róma, S. Paolo fuori le mura 127,36 m

Párizs, Notre Dame 130 m

Sevilla 132 m

Bologna, S. Petronio 132,54 m

Köln és Milánó 134,94 m

Rheims 138,69 m

Brüsszel, S. Cordis 140,94 m

Firenze, Metrop. 149,28 m

London, S. Paul 158,10 m

e) A fő- és kereszthajó korintusi pillérei fölött Gianlorenzo Bernini tanítványainak 28, egyenként 5 m-es szobra: a ker. erények és igazságok jelképei. 16 szobor Lorenzo Ottoni (17–18. sz.) műve. Kétsoros, egymás fölötti falfülkékben áll 35 szt rendalapító javarészt 18. sz. fehér márványszobra, magasságuk az alsó fülkékben 4,80, a felsőkben 5,75 m. A fő- és kereszthajó falain a pillérek fölött 593 m hosszú és közel 2 m széles lat., aranymozaikos felirat fut körül Jézus szavaival, melyekkel Péterre bízta Egyh-át. A két kagylóalakú, sárga márvány szenteltvíztartó Giuseppe Lironi (1689–1749), a kagylókat tartó 2–2 fehér márvány angyal Francesco Moderati (18. sz.) műve. – f) Szt Péter ősi bronzszobra 15. sz. fehér márványszékben ül, talapzata 1757: készült szicíliai jáspisból. A szobor öntéstechnikája nem ismert, korát az 5–13. sz. közé teszik. A Konstantin-féle ~ból átvitték a közeli Szt Márton-ktorba, ahonnan 1630 k. került vissza az új ~ba. Ünnepélyes alkalmakkor díszes vecsernyepalásttal öltöztetik fel, melyet egy óriási ametiszttel ékesített mellkapocs tart össze, s fejére teszik a ~ kincstárában őrzött hatalmas →tiarát. – g) A kupola magassága 120, félgömbjének átm-je 42,34 m, alsó részén 16 ablakkal. Belső díszítését (Krisztus, Szűz Mária és az ap-ok, a ~ban nyugvó szt pápák, angyalok, kerubok) Giuseppe Cesari (1560–1640) tervezte, a 96 mozaikképet a 17. sz. legjobb mozaikművészei (Turchi, Torelli, Rosetti, Abatini, Serafini, Provenzale) rakták. Fölül az Atyaisten áldó alakja mellett S. Petri gloriae (Szt Péter dicsőségére) fölirat. – i) A kupola alatt Szt Péter confessiója két részből áll: a márványpadozat alatti félköralakú oratóriumból s a fölötte lévő hatalmas mennyezetű oltárból. Az oratóriumba vezető kettős lépcsőt márványkorlát szegélyezi, melyen 100 bronzmécses jelképezi a ker. világ hitét. Lent két alabástromoszlop és a két apostolfejedelem bronzszobra, köztük aranyozott bronzkapuk mögött egy falmélyedésszerű fülkében 9. sz. mozaikképen Krisztus Péter és Pál ap-lal. Itt tartják azt az aranyozott bronzládikót, melyben az érseki →palliumokat őrzik. – A confessio fölé épített baldachinos márványoltárt, mely a ~ főoltára, 1594: VIII. Kelemen p. készíttette és szentelte föl. A II. Vat. Zsin. (1962–65) előtt csak a p. misézhetett itt. A hatalmas, bronzzal borított fa baldachint 1624–33: Gianlorenzo Bernini készítette. Teljes súlya 93 tonna. 4 csavart bronzoszlopon nyugszik, rojtos szegélyek csüngnek le róla. 4 sarkában babérfüzért tartó angyalok, köztük angyalkák a pápai hatalom fölségjelvényeivel, a tiarával és a két kulccsal. A 28,5 m magas baldachin közepén földgömbön álló kereszt. A tetőzet elkészítéséhez szükséges hatalmas bronzmennyiséget a róm. →Pantheon bronztetőzetéből biztosította VIII. Orbán p. (ur. 1623–44). – j) A ~ falait, kupoláit 1576-: gazdagon díszítik mozaikkal, 1623-: az oltárképeket is mozaikmásolatra cserélték ki (1988: egy olajfestmény és két freskó mellett 27 oltáron volt mozaikkép). Az úttörő Girolamo Muzianót (1528–92) követően a Fabrica di S. Pietro mozaikiskolájában nőttek föl a ~ legjobb mozaikművészei (Fabio és Pietro Paolo Cristofari, Mattioli stb). – k) A 4 m hosszú, 2 m széles, aranyozott bronz domborműves födelű porfir keresztkút 1698: Giovanni Giardoni da Forli műve Carlo Stefano Fontana tervei alapján. Az angyalok és a Bárány szobrait Giannantonio Tedeschi és Marcello Pigers készítette, egykor egy róm. prefektus sírjának része volt, 983-: II. Ottó ném-róm. cs. (ur. 973–983) koporsóját takarta. – l) A ~ 14 kápolnájában össz. 30 oltárt, a kápolnákkal szemben síremlékeket állítottak föl. Pápai síremlékek: VIII. Ince (ur. 1484–92): Antonio Pollaiolo (†1498) és Piero Pollaiolo (†1496) műve; III. Pál (ur. 1534–49): Guglielmo della Porta (1576); XIII. Gergely (ur. 1572–85): Camillo Rusconi (1723), Carlo Mellone; XIV. Gergely (ur. 1590–91); XI. Leó (ur. 1605): Alessandro Algardi (1650), Ercole Ferrata, Giuseppe Peroni; VIII. Orbán p. (ur. 1623–44): Gianlorenzo Bernini (1629–47); VII. Sándor (ur. 1655–67): Gianlorenzo Bernini tervei (1672) alapján többek között Michel Maille, Lazzero Morelli, Gabriele Renzi, Domenico Basciadonna, Giulio Cartari, Giuseppe Mazzuoli (1674–78); X. Kelemen (ur. 1670–76): Mattia de Rossi rajza (1684) alapján Ercole Ferrata, Giuseppe Mazzuoli, Lazzaro Marcelli, Leonardo Leti és Filippo Carcani; B. XI. Ince (ur. 1676–89): Carlo Maratta terve alapján Pierre Etienne Monnot (1700); VIII. Sándor (ur. 1689–91): Carlo Arrigo Conte di S. Martino tervei alapján Angelo De'Rossi és Giuseppe Bertosi (1725); XIV. Benedek (ur. 1740–58): Pietro Bracci (1769), Gaspare Sibilia; XIII. Kelemen (ur. 1758–69): Antonio Canova (1784–92); VII. Pius (ur. 1800–23): Bertel Thorvaldsen (1840); VIII. Pius (ur. 1829–30): Pietro Tenerani (1866); XVI. Gergely (ur. 1831–46): Luigi Amici (1817–97); XV. Benedek (ur. 1914–22): Pietro Canonica (1928); XXIII. János (ur. 1958–63): bronz szobor, Emilio Greco. – Egyéb síremlékek: →Matild toszkán őrgrófnő (†1115): Gianlorenzo Bernini tervei alapján (1635), Stefano Speranza; Krisztina Alexandra svéd kirnő (†1689, teste az altp-ban): Jean B. Theodon (1702), Giovanni Giardini da Forli; III. (Stuart) Jakab és két fia, III. Károly Edvard és IX. Henrik: Antonio Canova (1829), és felesége, Maria Clementina Sobieska: Filippo Barrigioni tervei alapján Pietro Bracci (1739). – m) Az első cs-koronázás 800 karácsonyán történt a ~ban: Nagy Károly frank királyt koronázta ném-róm. cs-rá III. Leó p.. Az utolsó (21.) 1450: volt: III. Frigyest koronázta cs-rá V. Miklós p. – 1433: Zsigmond m. királyt is itt koronázta cs-rá IV. Jenő p.  A szert-on a főhajó elején lévő kerek porfír márványlapra térdeltek a Konstantin-féle bazilikában a koronázásra érkező kir-ok és császárok. Az albanói bíb-pp. imádkozott fölöttük, majd odakísérte őket a →confessio fölötti pápai trónhoz, ahol karjuk és válluk szentelt olajjal való megkenése után koronázta meg őket maga a pápa. –

3. Szt Péter sírja. A hagyomány úgy tudta, hogy a confessio alatt kb. 5 m mélyen van az az első síremlék, amit Anaklét p. (76–88) emelt elődjének sírja fölé (a →Liber Pontificalis is említi: „Memoria Anacleti”), s amit az első baz. építésekor Nagy Konstantin cs. és anyja, Szt Ilona hatalmas aranykereszttel jelölt meg. E síremlék fölkutatására hiába kért engedélyt a mai ~ építésekor Bramante II. Gyula p-tól (ur. 1503–13), majd Giacomo della Porta építész VIII. Kelemen p-tól (ur. 1592–1605). XVI. Gergely p. (ur. 1831–46) is elutasította a kérést. Végül a XII. Pius p. engedélyével 1940–49: folyt ásatások (Ferua és Kirschbaum SJ történészek, Appoloni-Ghetti és Josi régészek és Vacchini építész vezetésével) igazolták a hagyományt: a confessio alatti 16. sz. kpnában kibontották az oltárt. Ebben egy II. Callistus p. (ur. 1119–24) által emelt oltárra, mögötte egy 7. sz. téglaoltárra bukanntak. Az oltár mögötti falból hatalmas márványlap került elő, annak a cellának az egyik fala, amit Konstantin cs. építtetett. E cella falait áttörve kétoldalt egy-egy kisebb helyiség tűnt elő, melyben megtalálták egy síremlék töredékeit: 2 korintusi oszlopot és a rajtuk nyugvó tetőt, valamint a talapzatot. A helyiség padlózatát zöldes mozaikkövecskék ékesítették, falait márványlapok fedték. A falak tégláin talált sigillumok (a készítés idejét jelző pecsétek) tanúsága alapján az építmény az 1. sz. második felében készült. Alatta, a szűz földben ráleltek arra az egyszerű sírra, amelyen a fedőtéglák pecsétjei szintén az 1. sz. második feléből valók, és amelyet feltűnő védőöv, falazás vesz körül. A legnagyobb és legvastagabb fal Kr. u. 161 előtt épült, 7 m hosszú, 2,45 m magas, 60 cm vastag. A 3. sz. második felében magasabb, márványburkolatos támaszfallal erősítették meg; rajta belekarcolt nevek és ker. fohászok. Az egyik graffito görög szövege: „Petros eni”, ‘itt van bent Péter’. (A kutatások tud. eredményét 1952: az Esplorazioni sotto la Confessione di S. Pietro 1940–1949 c. 2 köt-es kv-ben közölték.) – A ~ alatti ásatások föltártak egy az 1. sz. elejétől a 4. sz. elejéig használt pogány temetőt is sírkamrákkal, mauzóleumokkal, kősírokkal és hamvvedrekkel együtt, melyet Konstantin cs. 330 k. egyszerűen megszüntetett. A domb egy részét lehordatta, a temetőt földdel feltöltette. Kb. 40 ezer m3 föld megmozgatásával az új baz. alapját kb. 13 m-rel a föld színe fölé emelte. Az építésre teljesen alkalmatlan terület kiválasztása és a törvény feltűnő áthágása (a temetők védettek voltak!) csak azzal magyarázható, hogy itt volt a róm. egyh. megalapítójának sírja. –

4. Szt Péter széke (lat. Cathedra). A ~ félköralakú apszisának oltára fölött egy ősi pápai trónszéket tisztel a hagyomány (→ex cathedra). Gianlorenzo Bernini bronz ereklyetartója őrzi, súlya 191.383 kg. A roppant súlyú támlásszék előtt 2 nagy bronzangyal áll, fölötte másik két angyalka tartja a pápai tiarát és a kulcsokat. Kétoldalt a 2 ny-i (Szt Ambrus, Szt Ágoston) és a 2 k-i egyházatya (Szt Atanáz, Aranyszájú Szt János) bronzszobra 1658–66: Giovanni Artusi műve, 74.300 kg. – Az ereklyetartóban lévő fából faragott trónszéket 18 elefántcsontlemez burkolja, domborműveik a gör-róm. mitológia szörnyeit és Herkules erőpróbáit idézik, stílusuk a 4. sz. alexandriai művészisk-ra utal. Bizonyítottnak tekintik, hogy a trónszék Nagy Konstantin cs-é (ur. 306–337) volt, aki pogány korában különösen tisztelte Herkulest. A lateráni cs. palotában állt és a cs. ajándékaként a palotával együtt kerülhetett I. Szilveszter p. (ur. 314–335) birtokába. –

5. Pietà. A 22 éves Michelangelo 1497: kapta a megbízást a síremléknek szánt szobor elkészítésére. A megbízó, VIII. Károly fr. kir. követe a p-i udvarnál, Jean de Villiers de la Grolaye bíb. meghatározta a szobor témáját is: a Fájdalmas Anya karjaiban tartja halott Fiát. Michelangelo a carrarai márványtömbből 2 év alatt elkészítette a művet. Ez egyetlen fennmaradt műve, melyen szerepel a neve (a legutóbbi restauráláskor Mária kezén is fölfedeztek egy M betűt, vsz. a művész névjegyét). A fr. bíb-t a fr. kir-ok kpnájában temették el a régi ~ban. Ott állt a Pietŕ is, majd e kpna lerombolása után több kpna után 1749: került mai helyére, a jobb első kpnába. A bíb. sírköve az altemplomban maradt. – A szobrot 1972 pünkösd vasárnapján kalapáccsal megsértették, 1 é.  restaurálás után üvegfal mögött állították ki újra. –

6. Szt Péter tér. VII. Sándor (ur. 1655–67) és IX. Kelemen (ur. 1667–69) p-k uralkodása alatt 1656–66: Gianlorenzo Bernini építette. Két részből áll: a nagyobbik, 240 m széles, 150 m hosszú elipszis alakú rész félkörben végződő két oldalát négysoros, 284, egyenként 16 m magas dór travertin oszlopból és 88 travertin pillérből álló fedett, majdnem 18 m széles oszlopcsarnok veszi körül, melyet 1 m vastag tető fed, rajta hitvallók és vt-k 96, egyenként 3,20 m magas travertin márványszobra (Bernini rajzai alapján tanítványai készítették). – A tér kisebbik része a baz. homlokzatának két végéből kiinduló épületszárnyak között trapéz alakú. A két épületszárnyon 22 pillér között 11 hatalmas ablak, a tetőn p-k, pp-ök, egyh-tanítók, vt-k 22 pár travertin szobra. Az épületszárnyak kétoldalt a félköralakú hatalmas oszlopcsarnokokba torkollva 350.000 embert befogadni képes teret alkotnak (nagyobbik tengelye 340 m, kisebbik 240 m). – A téren álló vöröses gránitobeliszket (25 m magas, 381 tonna súlyú) az egyiptomi Heliopoliszból Kr. e. 37: Caligula cs. hozatta Rómába, cirkusza díszítésére. V. Sixtus p. 1586: Domenico Fontana építész emelőszerkezetével vitette át mai helyére. Csúcsára 5,75 m-es aranyozott bronzkeresztet tétetett, melybe XII. Kelemen p. 1740: elhelyezte Krisztus keresztjének egy szilánkját.  **

Tóth 1988:48, 66, 76, 96.