Magyar Katolikus Lexikon > V > Vasvár


Vasvár, Vas m.: az 1978: hozzácsatolt Kismákfa, Alsóújlak és Nagymákfa községekkel 1986: város (Alsóújlak 1993: ismét önálló), Vas m.: 1. vár. Már Szt István idejében várispánság székhelye volt. Az osztr–m. határvillongásokban gyakran szerepelt. 1241: a tatárok elpusztították, de újjáépült. 1272: Ottokár cseh kir. nem tudta bevenni. 1491: rövid időre Miksa osztr. hg. szállta meg. 1580 k. a tör-ök fölégették, de helyreállították. 1667 u. a gersei Pethő családé, majd Sárkány Jánosé, aki a ktor egyik szárnyát kastéllyá építette át. 1684: →Széchényi György kalocsai érs. a romos várat visszaadta a domonkosoknak. Ma a felszínen nincs nyoma. – 2. esperesség a v. győri, majd szombathelyi egyhm-ben. Plébániái: Bérbaltavár, Csehimindszent, Egervár, Gersekarát, Győrvár, Nagykutas, Nagypáli, Olaszfa, Oszkó, Püspökmolnári, Rábahídvég, Telekes. – 3. plébánia. 1010 k. alapították. Tp-át 1217 e. Szt Mihály tit-ra sztelték. A tör-ök 1557: elfoglalták. 1689: domonkosok alapították újra. Harangjait 1894: 129 cm átm. Peter Hilzer Bécsújhelyen, 1924: 90 és 65 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. Org-ját (3/29 m/r) 1781: Jetter János a szombathelyi domonkos tp-nak építette, 1790: Klügel József ide telepítette, 1922: az →Angster gyár (op. 976.), 1977: a FMKV átépítette. Akv. 1690-től. Anyanyelve 1910: m.; 1940: m., ném. – Filiái 2007: Alsóújlak, Kismákfa, Nagymákfa, Telekes. – A Temetőhegyen áll Nagyboldogasszony barokk tp-a, nem messze tőle a 19. sz. közepén épült a Kálvária-kápolna. Plébánosai: domonkosok: 1768: Koltay László, 1771: Szabó László, 1775: Szenci Vencel, 1784: Stambok Gundizalv, 1805: Szenci Flórián, 1813: Vilisits Lajos, 1819: Tóth Imre, 1832: Csiszár Amrus, 1836: Haragos Tamás, 1839: Benkes Márton, 1843: Bellovits Raymund, 1846: Ernetz Gundizalv, 1849: Benkes Márton, 1854: Némethy Ágoston, 1857: Ernetz Gundizalv, 1861: Horváth Mihály, 1866: Pölöskey János, 1873: Schalk Raymund, 1875: Kiss Amrus, 1876: Haydo István, 1888: Glasits Egyed, 1919: Bőle Kornél, 1920: Gáspár Gellért, 1932: Márton Bernát, 1934: Jeney Ráfáel, 1941: Gopcsa Atanáz, 1947: Neubereger Bonaventura, 1949: Bergoú Géza, 1950: Márk Ágoston. Szombathelyi egyhm-sek: 1950: Holpert István, 1952: Hirschberg Ernő, 1954: Németh M. János, 1963: Holpert István, 1981: Bárdics Lajos. – Lakói 1840: 1196 r.k., 13 ev., 96 izr., össz. 1305; 1910: 3904 r.k., 1 g.k., 43 ev., 16 ref., 230 izr., össz. 4194; 1940: 4230 r.k., 7 g.k., 1 g.kel., 31 ev., 23 ref., 184 izr., 1 egyéb vall., össz. 4477; 1983: 4308 r.k., össz. 4804. – A Szt Domonkos r. r.k. polg. leányisk-ját 1897: alapították. 1942/43: államsegéllyel 9 tanár 4 o-ban 145 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. – Kat. sajtója: 1889–92: Kántorok Lapja, 1933: Vasvári Kat. Egyházközségi Tudósító, 1944–: Árpádházi Szt Margit. – 4. →vasvári Szt Mihály társaskáptalan. – 5. Szent Kereszt felmagasztalása domonkos konvent és tp. IV. Béla 1244: alapította. A tp-ban az 1490-es években vérző ostya-csoda történt, ezért VI. Sándor p-tól 1500. VI. 27: búcsúkiváltságot nyert. – 1660: a tör-ök elpusztították. 1684: a rházat és tp-ot →Széchenyi György újra alapította és pléb-ává tette. A szerz-ek Szombathelyről népesítették be. A tp-ot bővítették és átépítették, szentélye még őrzi a gótikus maradványokat. Idővel Szűz Mária búcsújáró hely lett. – 6. Szűz Mária búcsújáróhely. A kegyszobor a domonkos tp. egyik mellékoltáron állt, a szombathelyi domonkos-tp. Krinolinos Mária-szobrának másolata: álló Boldogasszony, bal karján az áldást osztó kis Jézussal. Ismeretlen művész 18. sz. közepi alkotása. – A Mária-tiszt. gyökerei a tör. időkre mennek vissza: az egyik menekülő szerz. bement a tp-ba búcsút venni Mária szobrától, és Mária arra kérte őt, hogy vigye magával. A szerz. a szobrot a közeli erdő egyik odvas tölgyfájába rejtette el. A visszatérő lakosok azonban nem találták meg. A később kivágott tölgyfa helyén bővizű forrás fakadt, víztükrében többször feltűnt a Mária-szobor. A forrás mellett letelepedő remeték kpnát építettek Rózsafüzér Királynéja tiszt-ére. A 1700-as évek végén a forrásnál egy vak ember visszanyerte a látását, ekkor indult a búcsújárás. – Vasvár búcsús kultuszában tehát szorosan összefonódik a Vérző Ostya, a Szentkút és az Olvasós Boldogasszony, a Rózsafüzér Királynéjának tisztelete. Fő búcsús ünnepei: Nagyboldogasszony és Kisasszony. A tp-búcsú alkalmával, Szent Kereszt felmagasztalásakor (IX. 14.), a hívek felkeresik a Szentkutat is. Bá. B.–Bárdics Lajos–P.P.– B.G.

Balogh 1872:591. – Fehér Mátyás OP: A hétszázados ~i Szt Domonkos-rendi kolostor tört. 1241–1941. Bp., 1942. – Járdányi-Paulovics István: A ~i régészeti kutatások eredményei az 1948. évben. (Debrecen? 1949.):11. – Szenthelyi 1988:121. – Barna 1990:166. – Szilárdfy 1994:31.  – Valter 2004:190.