Magyar Katolikus Lexikon > V > Várgesztes


Várgesztes, 1917-ig Gesztes, Komárom-Esztergom m.: 1. vár. Vsz. a Csák nemzetség építette a tatárdúlás (1241–42) után. 1326 u. kir. vár. Később az Újlaki és a Török család birtokolta. 1543 u. a törökök többször elfoglalták. 1605: Bocskai csapatai szállták meg. A hadi jelentőségét vesztett vár köveit a majki ktor építéséhez hordták el. Téglalap alakú belső várát külső fal övezte. Jelentős maradványai állnak. – 2. plébánia a győri, 1993. V. 31-től a székesfehérvári egyhm. vértesi esp. ker-ében. A közs-et Vértessomló ter-éből 1914: alakították Pusztagesztes néven, 1917. I: kapta a ~nevet. A pléb. 1332: már létezett. Tp-át Szt Miklós tit-ra sztelték. A törökök 1541: elfoglalták. 1902: alapították újra. Mai Szt Vendel és Miklós-tp-át 1872: építették. Harangjait 1782: 59,5 cm átm. Ignac Hilzer Bécsújhelyen, 1922: 50,5 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Org-ját (1/8 m/r) 1840: k. Kovács István Ókér számára építette, 1872: ~re telepítették. Akv. 1851-től. Anyanyelve 1940: ném., m. – Plébánosai: Tóth János, 1905: Békeffy István, 1907: Zoncsich Jakab, 1908: Hajdyn Henrik, 1909: Graf Mihály, 1935: Hamburger Antal, 1958: Póka György, 1962: Medgyesi Imre Dezső OFMCap, 1963: Böck János, 1965: Áder János Ráfáel OCD, Bősze János. 1984-től Vértessomló látja el. – Lakói 1840: 348 r.k., össz. 348; 1940: 379 r.k., össz. 379; 1983: 450 r.k., össz. 470. – 1948: 1 tanerős r.k. ált. isk-jában 56 tanuló. Bá.B.–Resch Ottó–P.P.

1. Kiss 1984:264. – 2. – Patay 1958, 1982.  Búzás kz. 556. – MKA 2000:129. – SZÜN 2001:136.