Magyar Katolikus Lexikon > V > Vámbéry


Vámbéry (1858?-ig Bamberger) Ármin (Hermann) (Szentgyörgy, Pozsony vm., 1832. márc. 19.–Bp., 1913. szept. 15.): nyelvész, keletkutató, egyetemi tanár. – Zsidó családba született, ref. lett. Fia: Rusztem (1872–1948) ügyvéd. 3 talmudi isk. év után, 12 é. korában női szabónál inas, majd a nyéki zsidó korcsmáros fölfogadta nevelőnek. Némi pénzzel és hitköz-i támogatással szentgyörgyi (Pozsony vm.), 1846-: a pozsonyi gimn. tanult, Pozsonyban nyelvtanításból élt. Középisk. korában több eu-i nyelvet, 20 é. korában a tör-öt is megtanulta; szünidőkben Bécsbe, Prágába gyalogolt. →Eötvös József br. támogatásával tud. kutatásokra 1857: Töröko-ba utazott. Isztambulban a tör. nyelvvel, szokásokkal, vallással és társad. sajátságokkal ismerkedett, kávéházi szavaló, és fr. nyelvtanító. Kmetty György (1813–1865) tábornok ajánlatára Husszein-Daim pasa fiának, Hasszán bejnek nevelője. Ott ismerkedett meg a Kuleli-összeesküvés fejével, Ahmed bagdadi mollával, aki megengedte, hogy meglátogassa a Nur Oszmanije koll-ban, ahol a K-i nyelvek mellett szokásaikat is megtanulta és tanulm-okat írt a török-m. tört. kapcsolatokról. 1860. X. 9: az MTA l., (1876. VI. 8: r., 1893. V. 12: t., 1894. V. 4: igazg.) tagja. 1861 őszén az MTA 1000 fr-os támogatásával K-re ment, hogy a magyarság fajrokonait fölkutassa. Dervisként mint Resid efendi 1863. III. 23: egy bokharai karavánhoz csatlakozott; Erzerumon és Tebrizen, a Kaspi-tengeren és Türkmenisztánon át jutott el Asurába. A khivai kán karavánjához csatlakozva 20 nap alatt tette meg az utat a khivai sivatagon, és 22 napig tartózkodott Bokharában. Heratból 1863. XI. 10: visszatért Teheránba, ahol 3 hónap alatt összeáll. titokban írt úti jegyzeteit. A perzsa sahnak fölfedte kilétét, útját zavartalanul folytathatta Eu felé. 1864. VI. 9: Londonban, a Royal Geogr. Societyben előadást tartott bokharai útjáról. 1865. VII. 21: a pesti Tud.egy-en a „keleti nyelvek nyilvános tanítója”, 1868: ny. rk., 1870–1904: nyugdíjazásáig ny. r. tanára. A m. nép és nyelv tör. eredetét védte a germán Budenz–Hunfalvy finn-ugor elmélettel szemben. M. Földr. és Néprajzi Társ. tagja, a Petőfi Társ. t. tagja. – Írásai: Akad. Ért. Új F. I. (1860: A Tharáki Engerusz, az az Mo. tört. c. tör. kz. ismertetése. Nyelvtud. oszt. II. 1861/61. A tör. tört-i irod-ról, székfoglaló, Búcsúszó az Akad-hoz); Új M. Múzeum (1860. I. A mohácsi ütközet Pecsevi tör. író után, Szuliman 3. m. hadjárata, Szuliman 4. m. hadjárata, II. A belgrádi és mo-i győzedelmekről Pecsey után); Vas. Újs. (1860: Tör. tört.írók előadása a m. eseményekről: I. Székesfehérvár bevétele Pecsevi tör. tört.író kz-ából. II. Esztegom bevétele. III. Tata és Villány várak elpusztítása. IV. Arszlán basáról, a budai helytartóról szóló adoma; 1895: A tör. államférfiak, 1900: Perzsia és a m-ok, 1901: Visszaemlékezés az ang. udvarra, 1903: Feridun bey); Erdélyi Múz.egylet évkvei (1859–61: Feridun bey «Szultáni okmányok gyűjteménye» c. kv ism.); Hölgyfutár (1861: 95. 141. sz. A hárem és annak lakói); M. Nyelvészet (1861: Gajretname vagyis a Szózat tör-ül; Eredeti tör. szólásmódok mutatványa); Tört. Tár (1862: Hunyadi János 6 legnagyobb csatája); Nyelvtud. Közlem. (1862. Muhâkemet-ül-Ingetejn. Csagatajtörökből közölve, Tör. példabeszédek, VI–IX. A délszibériai tör. fajok népirod-máról. Az új-gurok nyelvemlékei, M. és tör–tatár szójegyzések, Az állítólagos kun-miatyánk); A Hon (1866. 291., 292. sz. Meddig terjed a m. nyelv ismerete K-en? 1868: 75–81. sz. A stambuli fényes kapu és oszlopai, 196–202. sz. Ételek és italok a K-i mohamedán népeknél, 1869: 26–40. sz. A K-i mohamedán népek öltözéke és piperetárgyai, 93. sz. Mántsuria, 233–237. sz. Iskolák, tanítás és műveltség a mohamedán népeknél, 1870. 64. sz. Egy ném. geolog viszontagságai Birmában, 276–292. sz. Oroszo. hatalmi állása Ázsiában, 1871: 104. Czigányok Töröko-ban, 1875: 46., 47., 50. Khíva földje és népe, 1876. 317. Midhát pasa); B. Szle (1868. XII: Az iszlám K-i népek iparának viszonyai. 1873: Timur és udvara, V. 1874: Az orosz hadjárat Khina ellen, 1897: 90. k. Néprajzi mozzanatok a K-i kérdésben, 1899: Oroszo. a szibériai vasutak befejezése után); Képes Vil. (1871: Mohammed egy sajátkezű levele); Földr. Közlem. (1873: A bokharai Khánság éjszaki határán létező sivatagok, A Tekesz-völgy és Muzrát szoros-út. 1875: Jelentés a földr. körében 1874-ben tett munkálatokról, Az Oxus hajózhatósága, A Jaxartes alsó folyása, Az orosz Amu-Darja kerület, 1876. Az oroszok Khokandban, A Sárkánypuszta és Sárkánytó, 1877: Az Irániak Turkesztánban, Az ang. É-sarki expeditióról, Afghanisztán és az afghanok, Egy tör. utazó a turkomanok közt, 1882: A jakutokról, 1887: A Kaspi-tengeren túli vasút és ennek művelődési, közlekedési és pol-i fontossága, és 1873 óta elnöki beszédek és jelentések a társaság működéséről); Figyelő (1876: Mo. irod-a 1876. az Athenaeum ang. lapban); P. Napló (1876: 314., 1877: 9. sz. A tör. hirlapirod., 1893, 97, 1901, 03, 1909: 1. sz. Hogyan lettem én a «Pesti Napló» munk-a?); Havi Szle (1878: Afgan és ang. viszály tört-i fejlődése); B. Hirl. (1885. 102. A K-i sajtó, 1891/92); Orsz–Vil. (1885: Szilágyi Dániel, 1900: Abdul Hamid szultán, 1902); Nemzet (1886. Őstört. és nemzeti hiuság: Válasza Hunfalvynak); A Hét (1890: A sajtó keleten; 1900: Wortschatz des Osmanischen, 1901: Der orientalische Urspung der Shylt,); P. Lloyd (1891, 93/97, 1899–1913, 1918), Egyenlőség (1893: 40/41. sz.); M. Hirlap (1896. 95. sz. A m. fajról); A Pallas nagy lex., etiszle (1896); XX. Század (1902: A panislamismus harca Európa ellen; A párbaj Angliában és nálunk; 1903: Európai műveltség ázsiai világításban; 1904: A küzelemnek vége s mégsem a vége; 1914: Egy tatár emlékirataiból); Keleti Szle (1902: Vom Reisewerke Ewlia Tschelebi's); Mátyás kir. emlékkv. (Bp., 1902: Mátyás követei Persiában); B. Napló (1903); Jövendő (1903: A m. ember, Herman Otto kve alkalmából; 1904/05); Az Újs. (1904/11); Tolnai Világtörténelme. (Bp., 1908–1910), Világ (1912); Nyugat (1915); ang. és ném. lapokban. – Előszavai: Kunos Ignác: Török népmesék. Eredetijét gyűjt. és m-ra ford. (Bp., 1889); Evlia Cselebi's Sziahetnamo. Kiadta Achmet Dsevdet. (Konstantinápoly, 1901); Mészáros Gyula: A Boszpurusz partján. (Uo., 1911); Vincze Frigyes. Az oszmán irod.főirányai. (Kolozsvár, 1912) – Mellszobra Körmendi (Frim) Jenőtől 1912. (fényképe: Vas. Újs. 1912: 234.) – A róla elnev. utca Bpen a XIII. ker. (Újlipótváros; 1950?–92?-ig Gogol utca) – M: Deutsch türkisches Taschenwörterbuch. Constantinopel, 1858. (Ez volt az első ném. kv., melyet Isztambulban nyomtattak) (s.v. Hermann Vámbéry, minden idegen nyelvű művén) – Abuska. Csagatajtörök szógyűjtem. Tör. kz-ból ford. Előbeszéddel és jegyz-kel kisérte Budenz József. Pest, 1862. – Középázsiai utazás, melyet a MTA megbízásából 1863-ban Teheránból a Turkman sivatagon át, a Kaspi-tenger keleti partján Khivába, Bokharába és Samarkandba tett és leírt. Pest, 1865. (a londoni Athenaeum után. 2. jav. és bőv. kiad. Uo., 1873; 3., jav. és bőv. kiad. 1892. Ném-ül: Leipzig, 1863., ang-ul: London, 1864. New York, 1865., fr-ul legújabb kiad. Paris, 1878; más nyelveken is megjelent) – Vándorlásaim és élményeim Persiában. Pest, 1867. (Németül. Uo., 1867) – Vázlatai Közép-Ázsiából. Újabb adalékok az Oxus-melléki orsz-ok népismereti, társad-i és pol-i viszonyaihoz. Uo., 1868. (Ném-ül: Leipzig, 1868., ang-ul: London, 1868) – Csagataische Sprachstudien. Leipzig, 1868. – A keleti török nyelvről. Pest, 1868. (Értek. a nyelv- és széptud. köréből I: 6.) – A m. és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések. Uo., 1869. – Indiai tündérmesék. Érdekes olvasókv az érettebb ifj. sz. Ang-ból ford. Jónás János. Uo., 1870. (2. jav. kiad., Bp., 1881, 3. kiad. 1905) – Uigurische Sprachmonumente und das Kudaktu-Bilik. Uigur-text m. Transscription u. Übersetzung nebst uigur-deutschen Wörterbuche. Leipzig, 1870. – Oroszo. hatalmi állása Ázsiában. Pest, 1871. (Ném-ül: Leipzig, 1871) – Bokhara tört-e a legrégibb időktől a jelenkorig ismert és ismeretlen ki-i kútfők után. Bp., 1872. [új kiad. Uo., 1893. (A m. nemz. családi kvtára. LXXXV–VI. köt.)] – Central-Asia and the Anglo-Russian frontier question. Translated by F. E. Brunnett. London, 1874. (Ném-ül: Leipzig, 1873., fr-ul is) – Der Islam im neunzehnten Jahrhundert. Eine culturgeschichtliche Studie Leipzig, 1875. – K-i életképek. Bp.,1876. (Ném-ül: Leipzig, 1876) – A török-tatár nyelvek etymologiai szótára. Uo., 1877. (Ném-ül: Leipzig, 1878) – La Turqiue est elle susceptible de reformes. Paris (ny. Bp.), 1878. – La Turquie d'aujourdhui et avante quarante ans. Uo., 1878. – A török-tatár nép primitív culturájában az égi testek. Bp.,1879. (Értek. a nyelv- és széptud. köréből. VII. 9. Ném-ül: Leipzig, 1879) – A legújabb népvándorlási mozgalmak K-en. Uo., 1881. (Népszerű term.tud. előadások 30.) – A hunnok és avarok nemzetisége. Uo., 1881. (Értek. a nyelv- és szépttud. köréből IX. 4.) – M-ok eredete. Ethnologiai tanulm. Uo., 1882. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XI. 10.) a bírálatokra ~ válasza: Értek. a nyelv- és széptud. kör. XII. 5. 1884; Ném-ül: Leipzig, 1882) – A csuvasokról. Uo., 1883. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XI. 5.) – Arminius Vámbéry his life and adventures. With portrait and fourtin illustration. London, 1884. (M-ul: Küzdelmeim. Bp.,1905) – A tör. faj ethnologiai és ethnogr. tekintetben. Bp.,1885. – The coming struggle for India (1885. ném., fr., svéd és holland ford-ban) – Die Scheibaniade. Ein özbegisches Heldengedicht in 76 Gesangen von Prinz Mohammed Salich aus Charezm. Wien, 1885. – The life and adventures. London, 1886. – Hungary in ancient, medieval, and modern times. With the collaboration of Louis Heilprin. London, 1887. (Sp-ul: Madrid, 1891) – Utazásai Ázsiában. Az ifj. sz. átd. Radó Vilmos. Vámbéry Árminnak a szerzőhöz intézett nyilt levelével. 2., bőv. kiad. Bp., 1894. (2. [3!] bőv. kiad. 1905., 4. kiad. 1909) – A m-ság keletkezése és gyarapodása. Bp.,1895. – La Turquie d'aujourdhuie et d'avant quarante ans. Traduit de l'allemand pa George Tirard. Paris, 1898. – The travels and adventures of the turkish admiral Sidi Ali Reis in India, Afganistan, Central Asia, and Persia, during the years 1553–1556. Transl. from the Turkish, with notes. London, 1899. – Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei. Helsingfors, 1899. – Alt-osmanische Sprachstudien. Mit einem Azerbaizanischen Texte als Appendix. Leiden, 1901. – Die gelbe Gefahr. Eine Kulturstudie. Bp., 1904. (fr-ul Le peril jaune. Etude sociale. Uo., 1904) – Küzdelmeim. Uo., 1905. (ang-ul: The story of my struggles. The memoirs of ~. 2 vols. London, 1904.) – Nyugat kulturája K-en. Uo., 1906. (ném-ül. Berlin, 1906., ang-ul. Western culture in eastern lands. London, 1906) – Jussuf u. Achmed. Uo.,1911. (Keleti Szle 1910. melléklete) – Reformképes-e a Kelet? Bp., 1911. (Az Orsz. Ismeretterjesztő Társulat kiadv. 4.) – A m-ság bölcsőjénél. A m–tör. rokonság kezdete és fejlődése. Uo.,1914.  88

Emich nagy képes naptára 1864: 125. Arck. – Ország Tükre 1864: 19. sz. Arck. – Vas. Újs. 1905: 3. sz., 24. sz. Arck.; 1910: 681. – Récsei Viktor: ~. Sopron, 1887. (ném-ül: 1888; ~ élete és tud. működése. 2. jav. és bőv. kiad. Kassa, 1889) – ~ élete és tud. működése. Kassa, 1889. – Katscher Berta: Hermann V.’s Leben und Reiseabenteuer der Jugend erzählt. Teschen, 1891. – Nyitra vm. Bp., 1899: 467. – B. Napló 1907. III. 20. (L. G.) – P. Lloyd 1907: 67. sz.; 1913: 211. sz. 221. sz. (Polyxena Pulszky-Hampel: Erinnerungen an Hermann V.) – B. Hírl. 1910: 240. sz.; 1913: 212. sz. – MTA alman. 1911: 75. – P. Hírl. 1912: 319. sz. (Lasz Samu) – Szocializmus 1912: 13. (Bresztovszky Ernő: ~) – Akad, Ért. 1913. (~) – Az Újs. 1913: 220. sz. – B. Szle 1913. (Kunos Ignác: ~; 1915. (Munkácsi Bernát: ~ tud. munkássága) – Ethnogr. 1913. (Sebestyén Gyula: ~) – Földr. Közl. 1913. (Cholnoky Jenő: ~), 1963. 4. sz. (Csinády Gerő: ~ emlékezete) – XX. Sz. 1913: 275. (Jászi Oszkár) – Lővy Ferenc: ~ról. Marosvásárhely, 1914. – Szinnyei. XIV: 816. (eredetileg Vamberger; itt és minden lex-ban: *Dunaszerdahely) – Goldziher Ignác: ~ t. t. emlékezete. Bp., 1915. Arck. (MTA emlékbesz. XVII: 6.) – M. zsidó lex. 1929: 988. ("... a zsidó vallását, fajiságát nem tagadta meg, sőt, a cionista mozgalomnak nálunk legkorábban híve volt és nyiltan cionistának vallotta magát.") (elégtelen címleírásokkal! – VJ.) – A Földgömb 1932. (Geszti Lajos: ~ élete és működése) – Nyugat 1932. II. (Germanus Gyula: ~) – Zsidó évkv. 1932–33. (Kunos Ignác: Vámbéry Ármin). –Szentpétery. 1935: 671. – Halász Gyula: Öt világrész m. vándorai. Bp., 1936. – Felfedezők lex. Uo., 1937. – Kempelen: M. zsidó csal. 1939. I: 40. [eredetileg: Bamberger (*Szentgyörgy, Pozsony vm., 1832.) Ő Dunaszerdahelyt (ahová anyja később férjhezment) tartotta szülővárosának "... és nem azt a másikat, melyben a fizikai világosságot megpillantottam."] – Nyelvtud. Közl. 1963. 1. sz. (Hazai György: Megemlékezés ~ról). – ~ emlékezete. Bp., 1986. (Keleti értek., 2.) (műveinek bibliogr-val) – M. utazók lexikona. Uo., 1993: 401. (*Szentgyörgy, Pozsony vm.,) (Képe utazásainak térképével) – MTA tagjai 1825–1973. 1975: 295.; 1825–2002: 1353. Arck. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)