Magyar Katolikus Lexikon > U > uradalom


uradalom (lat. dominium): nagy kiterjedésű – több összefüggő vagy összetartozó –, de külön kezelt birtoktestekből álló gazdálkodási és igazgatási egység, amely egy személy tulajdona és egységes vezetik. – A M. Kir-ságban a kir-i várhoz tartozó föld, amelynek várjobbágyai alkották a vármegyét. A 13. sz-tól a nagy birtokadományozásokkal alakultak ki, a magánuradalmak, a kk-ban igyekeztek függetlenedni a kir-i hatalomtól és a vm-től. A főúri családi ~ak ter-e évszázadokon át alig változott, a védelmükre létrehozott a családi hitbizomány örökletessé és elidegeníthetetlenné tette azokat, mivel csak 1/3 értékükig voltak terhelhetők. – 1848 után hazánkban az 1000 kh-nál nagyobb birtokot tekintették ~nak, mely az összes mo-i földbirtok ter-ének kb. 46%-át foglalta el (az ~ak Fro-ban 20, No-ban 24, Nagy-Britanniában 80 %-ot tett ki). Mo-on az I. vh. előtt 92 hitbizomány létezett 2.314.200 kh ter-en, legnagyobb az Esterházy hg-é 403.300 kh-on. – Az ~ak egy része az 1945. évi földosztásig megmaradt, az akkor meghagyottakat 1948: áll-i gazd-okba szervezték, melyeket 1952. I. 5–1953. VII. 4: az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériuma, 1954. X. 30.–1956. XII. 31: az Állami Gzadaságok Minisztériuma, azután Földművelésügyi Minisztérium fölügyelt. – 1990: 136 önálló áll-i gazd. 865.000 ha földet birtokolt. 1992–: a "zöldbáróknak" nevezett állásukban meghagyott volt vezető elvtársak egy részüket „privatizálták”. 88

Tud. Gyűjtem 1820: 3. köt. (Gyurkovics György: Mezőlaki uradalom. Kivonás Pápa mezővárosról értekező topographiai históriának kézirataiból) – A kis-jenői uradalom Arad vm-ben. Pest, 1864. (Jószágismertetés 3.) – A hajdani törcsvári ~ jogi állapotjához. Brassó, 1871. – A zirczi, pilisi, pásztói és sztgotthardi egyesült ciszt. apátság tulajd. képező előszállási ~ vázlatos leirása. Veszprém, 1885. – Virágh Elek: A fraknói grófság és a kismartoni ~ 1622-ig. Sopron, 1900. – Kádár József: Szamosújvár szab. kir. város, a vár és ~ története. Dés, 1903. – Éble Gábor. A debrői ~ birtoklási története. Bp., 1909.