🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > universitas saxonum
következő 🡲

universitas saxonum (lat.), szász egyetem, erdélyi szász univerzitás: az erdélyi →szászok közjogi testülete, önkormányzatuk biztosítéka. – Az →Andreanum megalapozta önkormányzati jogokat az idők folyamán kiterjesztették a 14. sz: az addig a székelyek grófjának fönnhatósága alá tartozott 2 medgyes székre (medgyes szék + selyk szék). Ezek a szebenvidéki szász székekkel közösséget alkotak. I. (Hunyadi) Mátyás 1486: az Andreanum kiváltságait valamennyi szászra kiterjesztette. Ez biztosította 1919-ig a szászok megmaradását és fejlődését. Pol. egységbe fogta a nyelszigetekben élő szászokat: Nagyszeben, a 7 szász széket (Kőhalom-, Nagysink-, Segesvár-, Szászsebes-, Szászváros-, Szerdahely-, Újegyház-széket), Medgyes-széket, Selyk-széket, Beszterce vidéket és a Barcaságot, a 16. sz. közepéig Kolozsvárt is. E ter. közösen képviseltette magát a m. ogy-en, egységes vez. alatt állt, együttesen fizetett adót. Az ~ feje 1796-ig a nagyszebeni polgármester, évenként ő hívta össze Katalin napjára (XI. 25.) a szebeni városházára „a szász urak gyülekezetét”, hogy megvitassák a ~ ügyeit. A 18. sz. végétől az ~ elnöke a királybíró-comes is, a belső közigzag. és a honvédelem irányítója, a kir. előtt a szászok képviselője és szószólója. Mint az igazságszolgáltatás legfőbb szerve a szokásjog alapján állt, amit a humanizmus korában kodofikáltak. Vezetőik eleinte kir-i kinevezéssel, néhány nemzedék után választással lettek, amikor tisztségük apáról-fiúra szállott. A legvagyonosabb birtokosok (gerébek) hosszú küzdelem után kiváltak a szász közösségből, s a m. nemességbe tagozódtak, házasságaik révén beolvadtak. – A 14–15. sz: fejlődtek városokká a népesebb szász telepek, lettek az önkormányzatok (székek) központjai, melyekbe – kivátságaikat védelmezve – megtagadták a nem szászok (m-ok, székelyek) beköltözését. Híveik a kezdetektől szabadon válaszhatták meg papjaikat, akiknek közvetlenül fizették a →tizedet. Egyházközségeik a kezdetektől külön szervezetekben egyesültek, III. Bélától (ur. 1172–96) kapott jogon alapították a →nagyszebeni prépostságot, amit 1191: III. Celesztin p. jóváhagyott. Eleinte kizárólag a p-nak, világi ügyeben a kir-nak volt alárendelve. II. András (1205–35) idején az esztergomi érs. és az erdélyi pp. együttesen Szeben városára, a Sink- és Újegyház-székre korlátoztatta hatáskörét. Az ~ és az erdélyi pp. kapcsolatát a reformációig a tizedért való küzdelem határozta meg. 1334 óta iskoláról is van adatunk, a 15. sz: valamennyi falujukban oktatták az elemi ismereteket, a 15. sz. óta sztírási részleteket is tanítottak. 88

Pukánszky 1943:16.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.