Uruk, Erek: a Ter 10,10 szerint →Nimród városa, 2000: Varka romváros Babilónia D-i részén, Szamauától K-re. – 1853: W. K. Loftus, 1912: J. Jordan vállalkozott feltárására; 1928–38: és 1954-től újabb ásatások folytak E. Heinrich, A. Nöldelke, H. Lenzen stb. vezetésével. A feltárt romok főleg a sumér őstört. szempontjából jelentősek. A legrégibb település az El-Obeid-korból mutatható ki (a XVIII. réteg kerámiája); ezt követte az a kor, melyet az itteni egyszínű (fekete, szürke v. piros) kerámiáról Uruk-kornak neveznek (XIV–VI. réteg). A további rétegekre osztható V–III. réteg alapján nyomon kísérhető a művelődés gyors kibontakozása Babilónia D-i részén. Inanna istennő szt kerületében (Éanna) hatalmas kultikus épületeket emeltek részben (az V. rétegből előkerült mészkőtp.) messziről ide szállított kőből. A pecsétek, a pecsétlenyomatok, a kisplasztika, a plasztika (pl. az ún. „uruki hölgy” néven ismertté vált márványfej), a reliefek (pl. az ún. vadászati sztélén) magas szintű kultúráról tanúskodnak. A IV/a rétegből (nem sokkal Kr. e. 3000 u.) származnak az első – még piktografikus – ékírásos táblák (gazd. tárgyúak). Éannától nem messze található az ég istenének, An-nak a szentélye egy zikkurattal. Itt uralkodtak Kr. e. 2800-tól ~ legendás kir-ai: Enmerkar, Lugalbanda, Dumuzi (→Tammuz) és Gilgames (Kr. e. 2540 k.), akiknek emlékét epikus–mitikus szövegek őrzik. Gilgameshez kapcsolják a 9,5 km hosszú falat a város körül, melyet kb. 800 torony tagolt. Utuhegal kiűzte a gutikat az országból (Kr. e. 2050 k.). Kr. e.1800–1746: ismét saját dinasztiája volt ~nak, melyet rokonság fűzött össze az első bábeli dinasztiával. A dinasztia alapítója a város Ny-i részén hatalmas palotát építtetett; ebből levtár is felszínre került. – Éanna területén további kultikus épületeket emeltek. Ezek közé tartozott Ur-Nammu nagy zikkuratja. A kassziták kir-a, Karaindas (ur. Kr. e. 1430–15) tp-át téglareliefekből szokatlan homlokzattal díszítette. – Asszurbanipál (ur. Kr. e. 668–631?) idejében a lakosság egy része áttelepült Szamariába és az asszír birod-nak az Eufrátesztől Ny-ra eső más tart-aiba (Ezd 4,9; vö. 2Kir 17,24). ~ csak az újbabilóniai korban és a perzsa időben nyerte vissza tekintélyét. Számos levtár tanúsítja, hogy itt nemcsak közig. közp. volt, hanem a babilóniai irod. és tud. is virágzott; főleg a csillagászatot művelték. ÉK-en, a városon kívül ünnepi csarnok épült az újév ünneplésére, végül a Szeleukidák idején emeltek egy nagy tp-ot Istár és Nanna tiszteletére, valamint egy hatalmas szentélyt téglából az ég istenének, Anunak és nejének, Antunak. A pártusok korából is ki lehet mutatni, hogy a város sűrűn lakott település volt. A városon kívül, É-on a két nagy dombsírban (tumulus) a Szasszanidák korából maradtak fenn felszerelési tárgyak. R.É.

BL:1884.