Magyar Katolikus Lexikon > U > Urim és Tummim


Urim és Tummim: közelebbről meg nem határozható tárgy, melynek segítségével Izrael fiainak papja Jahve →jóslatát közvetítette (MTörv 33,8). – Hogy a kifejezés mit jelent, és hogy maga a tárgy milyen volt, azt nem tudjuk. Az eddigi föltevések nem bizonyultak elfogadhatónak. A maszoréta vokalizáció szerint az urim jelenthetne ‘világosság’-ot, a tummim pedig ‘tökéletesség’-et; Szt Jeromos az urim megfelelőjéül a doctrina, demonstratio, ostensio v. a doctus szóval él, a tummimot pedig a veritas, perfectio, sanctitas, perfectus v. az eruditus szóval adja vissza. Olykor az urimmal magában is találkozunk (pl. Szám 27,21); ilyenkor nyilván rövidüléssel állunk szemben. A pap (MTörv 33,8), ill. a Kiv 28,30; Lev 8,8; Szám 27,21 szerint a főpap az ~ által közvetítette a jóslatot. Kiv 28,30; Lev 8,8: az ~nak a melltáskában volt a helye, a főpap →efodja fölött; ezt meg szokták különböztetni a jóslathoz használt efodtól (1Sám 23,6–9; 30,7), mely egy ládika lehetett – ebben őrizték az ~ot; annyi bizonyos, hogy a jóslathoz használt efod összefüggött az ~mal, lehet, hogy Jahve csak az ~ által adott a jövendőre nézve választ, miután az efod által kérdést intéztek hozzá. – A legtöbb egzegéta úgy gondolja, hogy az ~ hasonló formájú, de más-más színű és különböző jelekkel ellátott kövecskék v. botocskák voltak; az egyik ‘igen’-t jelentett, a másik ‘nem’-et. A kérdést úgy tették föl Jahvénak, hogy feleletül elég volt az igen v. a nem. Előfordult, hogy semmilyen választ nem kaptak (14,36; 28,6); talán egyik kövecske v. botocska sem esett jellel ellátott oldalára. 14,41 (LXX): előre meghatározták, hogy Saul és fia bűne az urim, a nép bűne a tummim; a →sorsvetéssel Saul és Jonatán bizonyult vétkesnek. Az ~ tehát sorsot döntött el, amint az araboknál, a babilóniaiaknál és más népeknél is szokásban volt sorsvetéssel (botocskák v. nyilak) döntést kérni (Ez 21,26). Dávid kora után az ~ által közvetített jóslatot többé nem említi az ÓSz. Ezd 2,63; Neh 7,65 arra enged következtetni, hogy a fogság után már nem használták. R.É.

BL:1879.