Magyar Katolikus Lexikon > U > Uranosz


Uranosz: a görög mitológiában a fény és a káosz gyermeke, az első az →Olümposz istenei között. Vérével termékenyítette meg a Földet. Fiai az gigászok (→óriás). Az Olymposz összes istenének atyja. – Kezdetben az anyagnak formát adó teremtő erő (→materia prima, →forma), később a csillagos ég megszemélyesítése. A Mítosza szerint feleségül vette Geát, a föld istennőjét, hogy benépesítse istenekkel a mindenséget. Gyermekeik: a 12 titán (6 ff : Okeánosz, Koiosz, Kriosz, Hüperion, Iapetosz, Kronosz; és 6 nő: Theia, Rhea, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, Téthüsz); az egyszemű küklopszok (Brontesz, Szteropesz, Argosz); s az 50 fejű és százkezű hekatonkheiroszok (3). – ~ félteni kezdte trónját a gyermekeitől, ezért a küklopszokat és a százkezűeket a Tartarosz mélyére vetette, sziklához láncolta őket. Gea elmondta a titánoknak a történteket és lázadásra biztatta őket atyjuk ellen, de csak Kronosz (a legkisebb) mert cselekedni: az anyjától kapott késsel levágta az alvó ~ végtagjait, és a tengerbe vetette azokat. Az ~ tagjaiból hulló vér megtermékenyítette a földet, ebből születtek az Erinnüszök (a bosszú istennői), a Gigászok (→óriás) és a Meliák (→nimfák). – A Modern értelmezés szerint a gyermekei iránti erőszakos féltékenysége miatt a természet erői fölött uralkodni akaró ember szimbóluma.  **

Enc. Mit. 1964:493.