Magyar Katolikus Lexikon > T > tudás


tudás (lat. scientia): 1. scio (lat.): a) létező dolgok létéről és mivoltáról birtokolt →fogalom, →ismeret (pl. csak Isten tud mindent). – b) valaminek a belátása (jól tudom, mi a jó és mi a rossz). – c) bizonyosság valaminek a léte v. mivolta felől (nem csak hiszem, hanem tudom is). – d) tanult v. begyakorolt →képesség (tud írni, olvasni stb.). – e) emlékezetben őrzött dolog (betéve tudja a verset). – 2. puto (lat.): vélekedés valamiről (tudtam, hogy itt leszel). – 3. possum (lat.): lehetőség, mód valaminek a megtételére. – 4. →értelmi erény, az →értelem jó készsége a megismert alapelvekből való logikus következtetésre (→tudás és hit). – 5. Szentírásban. Isten elültette a Paradicsomban a ~ fáját (Ter 2.), Éva ennek gyümölcséből evett a tiltás ellenére (→bűnbeesés, →jó és rossz tudásának fája).→gnózis, →istenismeret. **

Czuczor VI:465. – Prümmer I:312. – Schütz 1993:396.