Magyar Katolikus Lexikon > T > transzilvanizmus


transzilvanizmus, 1928–1944: az elszakított Erdély magyar, szabadelvű hagyományait őrző, az együttélő népek közeledését, megértését elősegíteni, a világnézeti türelmet és megegyezést kívánó „erdélyi gondolat”. A ~ Erdély latin Trassylvania nevéből származik. – Az Erdélyi Helikon (1928. V.–1944. IX.) és az Erdélyi Fiatalok (1930. I.–1940. I.) folyóir. írói csoportja képviselte és hirdette. Mivel az „együttélő népek” nem m. értelmisége a ~ eszméjében nem fedezte föl a saját kulturális, népi és vallási hagyományait, pol-i érdekeit, követőinek munkássága az oláh kultúra m. nyelvű ismertetésére, terjesztésére s a megbékélés szükségességének emlegetésére korlátozódott. 1948–: a rumén pártállam idején reakciósnak és irredentának minősítették, 1956 után a kolozsvári Korunk (1957. II. – 1989. XII.) folyóir. marxista szerk-i a nemzetköziségnek megfelelőbb „romániaiság”-gal helyettesítették, mely kifejezte a „a magyar nemzetiség valóságos politikai helyzetét és elkötelezettségét a szocialista Románia iránt.” (Ennek terjesztésére kerültek a mo-i irod.tört-einkbe, lexikonainkba foglalkozás jelöléseként a „romániai magyar”, stb. meghatározások)  88

Erdélyi Helikon 1931: 257. (Kós Károly: Programadás és programválallás)– Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kolozsvár, é.n. – Korunk 1964: 904. (Kallós Miklós: A Korunk és szerk-je), 1971:400. (Bodor Pál: A „romániaiság mai értelmezése”), 1972:45. (Gáll Ernő: A romániaiság szociológiai alapvetése) – Pomogáts Béla: A ~ . Az Erdélyi Helikon ideológiája. Bp., 1983. (Irodtört. füzetek 107.)