Magyar Katolikus Lexikon > T > totális állam


totális állam, totalitárius állam, totalitarizmus: a →diktatúra 20. századi formája, mely az állam mindenhatóságát jelenti. – A vezérkultusz világnézetét megvalósító államforma, a demokrácia ellentéte; →pártállam, amelyben az egyetlen párt (állampárt) vezére egyúttal az állam vezére is. A ~ban nincsen, v. csak névleges a parlament, a szólásszabadság; a kultúra, a hírközlés, az okt. és tájékoztatás minden ága az államnak, valójában az azt irányító állampártnak van alávetve. A párt a teljes hatalom birtokosa, pol-ját a pártnapokon (pártkongresszusokon) előterjesztett vezéri javaslatok irányítják. A ~ működését gyors elhatározások, erőszakos érdekérvényesítés, a vélt v. valós tört. sérelmek legkisebb engedményekkel való orvoslására törekvés, az erő tisztelete és a mindenben sikerre törekvés jellemzi. Az ellenzékiséget a ~ érdekében hozott törv-ekkel megtorolják. – Mo-on a ~ot megteremtő párt azzal nyerte meg az I. vh-t követő teljes gazd. és pol. bizonytalanság folytán elégedetlen tömegeket, hogy az egyén szabadsága és a társad. szabadverseny bizonytalanságai helyett a nemzet szabadságát hirdette, az emberek egyenlősége helyett biztos mindennapi kenyeret ígért, az egész társad-ban katonai alárendeltségi viszonyt és fegyelmet próbált meghonosítani, kezdetben eredményesen. 88

Nemes Lajos: A ~ és az érdekképviseleti rendszer. Társad-bölcs. tanulm. Bp., 1935. – Tamássi György: A ~. Uo., 1937. – Coudenhove–Kalergi, Richard Nicolaus: ~, totális ember. Ford. Gáspár Zoltán. Uo., [1938] – Bikkal Dénes: ~, érdekképviseleti állam, munkakamarák. Bev. Halla Aurél. Uo., 1941. (M. élet problémái)