Magyar Katolikus Lexikon > T > tirannus


tirannus (a gör. türannosz, 'úr' szóból): az ókorban államfő, uralkodó, aki a hatalmat nem törvényes úton kapta, hanem erővel magához ragadta. Hatalmával nem élt vissza, mint a despota. - Az újkorban a zsarnok szinonimája. nem tévesztendő össze a →diktátorral, aki rendkívüli időben, vészhelyzetben törvényesen jutott teljhatalomhoz. **