Magyar Katolikus Lexikon > T > tiburi szibilla


tiburi szibilla: a →szibillák egyike, római jósnő Augustus császár (ur. Kr. e. 31-Kr. u. 14.) korában. - Az 5. sz. görög legenda szerint Augustus cs. tanácsot kért a ~tól, hogy elfogadja-e a róm. szenátustól fölajánlott isteni címet és hódolatot. A ~ 3 napos böjtölés után ezt mondta: „Világos jelek mutatják, hogy megtörténik az igazságosság. Nemsokára izzadni fog a föld, és leszáll az égből a századok királya”. Miközben a cs. e jóslat megfejtésén törte fejét, látomása támadt. Megnyílt az ég, és fényözönben leszállott a földre, egy oltárra Szűz Mária a Gyermek Jézussal, miközben e szavak hallatszottak: „Haec est ara primogeniti Filii Dei”, 'Ez Isten egyszülött Fiának oltára”. E látomás után a cs. visszautasította a szenátus ajánlatát, és oltárt emelt e helyen. A hagyomány szerint a kpna helyén áll ma a Capitoliumon a →Santa Maria in Ara coeli tp. Rómában. **

Tóth 1988:333.